Drámai: Évente egy városnyi magyar hal bele, hogy nincs elég pénz az egészségügyben

Legyünk igazságosak: a határon túli fociakadémiák viszont pompásak lettek.

Orosz Éva, az ELTE professzora kiszámolta, hányan halnak meg az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt – derült ki az Egészségügy öt dimenzióban című keddi konferencián.

Orosz Éva adatai szerint a magyar egészségügy 2003 és 2018 között minden mutatóban elmaradt még a többi, hasonló fejlettségű visegrádi országétól is.

2006 és 2018 között a csehek 36, a szlovákok 44, a lengyelek 77 százalékkal növelték az egy főre jutó egészségügyi közkiadásokat reálértéken.

Nálunk ez a “növekedés” 3 százalék volt.

Az egészségügy helyett a „szabadidő, sport, kultúra, vallásügyek” fejezetre költött összegek a V4-ekkel való összehasonlításban is kiugróan nőttek, a 2010-es 3,6 százalékról 2018-ra 7,4 százalékra.

2017-ben 680 milliárd forinttal jutott volna több pénz a betegek ellátására, ha ezt a pénzt az egészségügy kapja.

A torz kormányzati elosztás az elkerülhető halálozások számában is megmutatkozott.

Orosz Éva adatai szerint az ellátás egyenlőtlenségei miatt 2010 és 2016 között

évente 46-49 ezer (összesen 285 ezer)

75 évesnél fiatalabb magyar halt meg megelőzhető vagy kezelhető betegségben.

Megírtuk, hogy a szerdai ágazati béralku előtt a Magyar Orvosi Kamara nyilvánosságra hozta az általa kívánatosnak tartott orvosi bértáblát.

Kincses Gyula elnök a keddi konferencián azt mondta: az osztrák orvosi bértábla alapján kalkuláltak, de tudják, az idei évben nincs nagy mozgástér a költségvetésben, ezért az általuk elvárt emelést 2021-ben vélik megvalósíthatónak.

(Népszava / Nyugati Fény)