Jön a feketeleves.
Hónapokon át csökkentette az alapkamatot az MNB
Úgy tűnik, hiába csökkentette hónapokon keresztül az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a lakossági hitelkamatok mégis emelkedésnek indultak – derült ki a Népszava által ismertetett Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozott júniusi adataiból. Közleményük szerint júniusban a háztartások által újonnan felvett lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója emelkedett, amely főként a támogatott konstrukcióknál volt megfigyelhető.
Mitől drágulnak a hitelek?
A jelenség mögött elsősorban a CSOK Plusz hitelek drágulása áll, de az is szerepet játszhat, hogy a lakáscélú hitelek új szerződéses összege 127,4 milliárd forintra csökkent. Bár ez csak 2,1 milliárddal kevesebb az előző havi adatnál, azonban tavaly júniusban még csak 53,2 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel a háztartások, így az egy év alatti növekedés 130 százalékos.
Mint írták,
- mindez az elmúlt egy-másfél évben bekövetkezett kamatcsökkentésnek,
- a CSOK Plusz hiteltámogatássá alakításának,
- a halasztott lakásvásárlásoknak,
- valamint a javuló lakossági bizalomnak egyaránt köszönhető.
Folyamatosan emelkednek a THM-ek
Idén júniusban a lakáscélú kamatok átlagos teljes hiteldíjmutatója (THM) az MNB szerint 7,06 százalék volt, ez minimális mértékben, 0,14 százalékponttal magasabb az előző havi adatnál, azonban tavaly ilyenkor a THM még 10,4 százalék volt. Ezen belül a támogatott lakáshitelek kamatai átlagosan 8,3 százalékon álltak, míg a piaci kamatozású hiteleknél a hiteldíjmutató 6,65 százalék volt.
A babaváró hitelekről elmondható, hogy nem kimondottan tekinthetők népszerű konstrukcióknak. A múlt hónapban 19,5 milliárd forintot folyósítottak a bankok, amely 1,5 milliárd forinttal kisebb az előző havi összegnél. Idén január és június között a háztartások egyenletesen havi 20 milliárdnyi babaváró hitelt vettek fel, amely jelentősen elmarad a tavalyi 30 milliárdos havi átlagtól.
Nem várható, hogy a hitelek olcsóbbak lesznek
A babaváró hitelek átlagos kamata 9,1 százalék volt, amely magasnak mondható, de a konstrukció lényege, hogy ha a kívánt gyerek(ek) megszületnek akkor a hitel egy része, vagy teljes egésze támogatássá alakul. Azonban ha mégsem születnek meg a „tervezett” gyerekek, akkor a családoknak súlyos pénzügyi terhekkel kell szembenézniük.
Az MNB június végi kamatcsökkentése azt indokolta volna, hogy a lakáscélú kamatok tovább mérséklődjenek, azonban az elmúlt két hónap során a bankok már inkább szigorítottak a feltételeiken, így pedig
nem várható, hogy a hitelek esetleg olcsóbbak lesznek.
Az új, szabad felhasználású jelzáloghiteleket júniusban 9,26 százalékon folyósították a bankok a lakossági ügyfeleknek, míg a drágább személyi hitelek kamata 17,69 százalékon mozgott. Utóbbi esetében érdemi csökkenésről nem nagyon lehet beszélni, ugyanis az egy évvel ezelőtti 19,3 százalékos ráta az azóta bevetkezett kamatcsökkentések arányában mérséklődött – írták.
Kiemelték, hogy a bankok jövedelme két fő forrásból táplálkozik:
- az egyiket a beszedett díjak képezik,
- a másik pedig a betéti és a hitelkamatok között elért különbözet.
Kapcsolódó:
Mi történt? Matolcsy elővette a méretes viperáját, és az jó nagyot harapott a kamatokba
