Tovább szorongatják a pedagógusokat, akik nem álltak be a rendszerbe.
Hiába a több százezres tüntetések, a parlament tavaly júliusban végül elfogadta a státusztörvényt, amelynek hatására rengeteg pedagógus mondott fel és többeknek megszűnt a munkaviszonya. Így még nagyobb pedagógushiány alakult ki. Ezek után inkább megbecsülni kellene, ha valaki a nehéz körülmények és súlyos jogi kötöttségek dacára is gyermekeink tanításában látja hivatását.
A tankerületi központok a jelek szerint azonban nem így gondolják.
Nagy a pedagógushiány, mégis politikai alapon válogatnak
Legnagyobb arányban pedagógusokat keresnek abban a több ezer hirdetésben, amit a tankerületi központok adtak ki. A Népszava arról értesült, hogy
azoknak a legnehezebb elhelyezkedni, akik tavaly elutasították a státusztörvény szerinti foglalkoztatást,
és emiatt megszűnt a munkaviszonyuk. Ha most más állami fenntartású intézményben helyezkednének el, kemény kérdésekkel találják magukat szemben.
A lap értesülései szerint több álláskereső pedagógussal előfordult az elmúlt hetekben, hogy azért nem kaptak munkát állami iskolában, mert visszautasították a státusztörvénnyel járó új jogi szerződést. Olyan eset is történt, amikor az állásinterjún az igazgató
faggatta a jelentkezőt, részt vett-e korábban a sztrájkban.
„Sztrájkolt? Azért kérdezem, lázadó típus-e”
– az elsők közt szerepelhet a kérdés az állami állásinterjúkon a Népszava részletezése szerint. Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) mondta ezt el az egyik érintett, akinek végül el is utasították a jelentkezését.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a lapnak azt mondta, diszkriminatív és az egyenlő bánásmód törvénnyel is ellentétes, ha valakit csak azért nem alkalmaznak állami intézményben, mert korábban elutasította a státusztörvényt. Megjegyezte, ez teljesen jogellenes, kifejezetten bosszúintézkedésnek látszik. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az intézmény vezetőjének semmi köze nem lehetne ahhoz, hogy a jelentkező sztrájkolt-e bármikor korábban.
A Klebelsberg Központ szerint a pedagógusok maguk döntöttek a sorsukról
A Klebelsberg Központ a lap megkeresésére azt nyilatkozta, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van, a jogszabályok szerint a pedagógusok sztrájkolhatnak. Ezért senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés – fogalmaztak.
Hozzátették, hogy az érintettek maguk döntötték el, hogy a továbbiakban nem akarnak az új pedagógus-életpálya törvény –azaz a státusztörvény – hatálya alatt köznevelési intézményben dolgozni.
