Áder János-podcast: Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok.
A volt köztársasági elnök, Áder János a szúnyogok miatt aggódik. A volt államfő Kurucz Kornélia biológussal, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában beszélt erről.
Itt az új Áder-podcast: a szúnyogok által hordozott betegségektől tart Áder János
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kurucz Kornéliával – aki kutatócsoportjában a betegség vektorokkal és a betegség ökológiával foglalkozik – az új szúnyogfajok megjelenésének hatását és a védekezés lehetőségeit tekintette át. A szakember kiemelte:
ahogy átalakul a klímánk, úgy a szúnyogok aktív szezonja is átalakul.
Az, hogy milyen hideg és mennyire csapadékos a téli időszak, befolyásolja a szúnyogszezon indulását – tette hozzá.
Kurucz elmondta: idén már februárban megjelentek a szúnyogok és akár októberig is eltarthat a szezonjuk. A hazai fajok kora reggel és napnyugta után aktívak, és akkor csípnek. De érkeztek olyan új fajok, amelyek viselkedése eltérő.
Ezeknek az inváziós fajoknak egy-egy példánya korábban is megjelent Európában, de az első tél megölte ezeket. Európába érkezésüknek és terjedésüknek fő okozója az emberi tevékenység. A kereskedelem, a turizmus, az pedig, hogy képesek voltak megtelepedni és szaporodni, a klímaváltozással függ össze – magyarázta.
Magyarországon 50 szúnyogfaj őshonos
A meglévő 50 őshonos faj mellé újabb szúnyogfajok érkeztek Magyarországra. Az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Az inváziós, idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak és napközben is csípnek – tette hozzá.
A biológus kiemelte, hogy a szúnyogokkal és így
az inváziós szúnyogokkal is a legfőbb probléma a betegségterjesztő képességük.
Inváziós stratégiájuk része az, hogy több generációt képesek produkálni egy szezon alatt. Valamint már nappal is tudnak táplálékot keresni. Így sokkal gyakrabban találkozhatunk ezekkel a fajokkal, és mivel nappal is csípnek, nagyobb a kockázata a csípéseiknek. Tehát, ha már egy területen jelen van egy szúnyog által terjesztett kórokozó, akkor nagyobb hatékonysággal terjeszthetik azt a rovarok – ismertette a biológus.
A szakember ennél is aggasztóbbnak nevezte, hogy ezek a saját őshazájukban, ázsiai területeken képesek olyan, számunkra egzotikusnak gondolt betegségeket terjeszteni, mint a Dengue vagy a Zika nevű vírus. Ezekkel a betegségekkel korábban csak behurcolt esetként lehetett találkozni Európában.
Mindaddig, amíg ezeket a kórokozókat terjeszteni nem képes hazai fajaink voltak csak jelen, ezzel nem nagyon kellett foglalkozni. Azáltal, hogy már a vektorszervezet és a kórokozó behurcolt esetként is jelen van, továbbá egyre alkalmasabbak a környezeti feltételek, egyre fokozódik a kockázat – közölte Kurucz. Felidézte, hogy
tavaly volt Franciaországban egy Dengue-csonttörőlázjárvány,
amelynek hátterében az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte állt.
A nyugat-nílusi láz is megjelenhet Magyarországon
Áder János kitért arra, hogy az őshonos szúnyogok is képessé váltak új betegségek terjesztésére. A dalos szúnyog például a nyugat-nílusi lázat terjesztheti.
Kurucz Kornélia elmondta: a nyugat-nílusi láz vírusa eredetileg madarak közt cirkuláló kórokozó. Ám a dalos szúnyognak kialakult egy olyan biotípusa, amely urbanizált élőhelyen szaporodik, és elkezdett emberekből táplálkozni. Ám továbbra is szereti a madarakat is.
„Ha a madarakból táplálkozik és képes felvenni a köztük cirkuláló nyugat-nílusi láz vírusát, majd utána emberből is táplálkozni, akkor képes átadni a kórokozót”
– mondta. Ez a kórokozó emberről emberre már nem terjed tovább – tette hozzá.
„Nem az a kérdés, hogy lesznek-e ilyen új betegségek nálunk, Magyarországon. Hanem az a kérdés, hogy mikor, és hogy fel vagyunk-e készülve rá megfelelően”
– hangsúlyozta a biológus.
A kutatók régóta foglalkoznak a problémával. Intenzíven kommunikálják, hogy erre figyeljenek oda, nemcsak a döntéshozók vagy a közegészségügyi szervek, de a civil lakosok is. Arról beszélt, mindenkinek részt kell vállalnia abban, hogy ezeket a helyzeteket felismerjük és megelőzzük.
A legjobb védekezés a megelőzés – mondta a szakember. Kiemelte, hogy magát a fertőzést, a csípést kell megelőzni, amelynek széles körben használt módszere a szúnyogállomány gyérítése. Erre sokféle lehetőség van, köztük a vízgyülemekben fejlődő lárvák elpusztítása.
Elmondta, hogy a védekezés komplex folyamat. Példaként az integrált megoldási javaslatot említette, amely magában foglalja azt, hogy a vektorszervezeteket is monitorozni kell.
„Ha már betegségről van szó, ha már megfertőzött emberekről van szó, akkor már elkéstünk”
– hangsúlyozta.
Kurucz Kornélia elmondta: egyénenként is tehetünk a szúnyogok szaporodása ellen. Például azzal, ha rendszeresen ellenőrizzük, és kiöntjük az esőzés után összegyűlt, pangó vizet a kerti tározókból.
