A KSH friss adatai szerint több területen visszaesést lehetett tapasztalni.
Bár a magyar gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján (ennek célja, hogy pontosabb képet kapjunk az adott időszakról – a szerk.) – nem változott, 2023-ban a GDP a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől – osztotta meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.
A második becslés nyers volumenindexe nem változott. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal magasabb lett az első becsléshez képest – jegyezték meg.
Kapcsolódó: Varga Mihály elárulta, mekkora pácban van a kormány
Több területen történt visszaesés
A termelési oldalon az ipar, ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye egyaránt 6,4 százalékkal esett vissza 2022 negyedik negyedévéhez képest.
Az építőipar hozzáadott értéke 7,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól, a mezőgazdaságé viszont 81,1 százalékkal meghaladta az alacsony bázist.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 1 százalékkal csökkent. A legnagyobb növekedés (8,3 százalék) a humán-egészségügyi, szociális ellátásban történt. Az információ, kommunikáció teljesítménye 5, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé, valamint a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatásoké egyaránt 3,6, az oktatásé 2,6 százalékkal nőtt – részletezte a hivatal.
Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke 2,1, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 0,5 százalékkal emelkedett. A közigazgatás hozzáadott értékének volumene 1,7, a szállítás, raktározásé 4,3, a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenységé 4,5,
a kereskedelemé pedig 8,7 százalékkal zsugorodott
– írta a KSH.
A GDP negyedik negyedévi volumenéhez pozitívan járult hozzá a mezőgazdaság (2,5 százalékponttal). Ugyanakkor az ipar 1,1, a szolgáltatások 0,6, az építőipar 0,5, a termékadók és -támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal
csökkentette a GDP volumenét.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1 százalékkal nőtt. A háztartások fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal mérséklődött. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 0,2 százalékkal nőtt, a szolgáltatások körében és a tartós termékeknél emelkedett, 0,9, illetve 1,5 százalékkal – fejtette ki a hivatal.
A KSH többek között vizsgálata még az építési beruházások, valamint a gép- és berendezésberuházások volumenét – mindkettő visszaesett 2022 azonos időszakához képest. Emellett a feldolgozóiparról és az ingatlanügyletekről sem érkeztek jó hírek, csökkent a fejlesztések volumene.
Az import volumene 9 százalékkal, az exporté 4,7 százalékkal csökkent – jegyezte meg a hivatal, hozzátéve, hogy a külkereskedelemi áruforgalomban a behozatal 10,4 százalékkal esett, a kivitel 6,6 százalékkal csökkent. A szolgáltatások exportja 3 százalékkal, míg importja 0,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest – ismertették.
A GDP nyers volumene változatlan maradt 2023 negyedik negyedévében. A gazdaság teljesítményéhez 4,1 százalékponttal járult hozzá a külkereskedelmi forgalom egyenlege – részletezte a Központi Statisztikai Hivatal.
Az előző negyedévhez képest sem túl rózsás a helyzet
Mint megosztották, a negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest a mezőgazdaság teljesítménye 4,2, a szolgáltatásoké 1,5 százalékkal nőtt. Az építőipar teljesítménye 1,6, az iparé pedig 1,9 százalékkal csökkent.
Többek között arról is írtak, hogy a külkereskedelemben az export és az import volumene összességében 2, illetve 2,3 százalékkal csökkent.
2023-ban a GDP értéke folyó áron 75 044 milliárd forint volt – tájékoztattak. A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 68,5 százalékkal nőtt. Eközben a szolgáltatásoké 1,6, az iparé 5,2, az építőiparé 5,6 százalékkal kisebb lett.
A GDP volumenét a mezőgazdaság teljesítménye 2,2 százalékponttal növelte, míg az építőipar 0,3, a szolgáltatások 0,9, az ipar 1 százalékponttal mérsékelte.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 1,2, a közösségi fogyasztás 1 százalékkal csökkent.
A végső fogyasztás volumene 1,2 százalékkal alacsonyabb lett.
Emellett az export volumene 0,1, az importé 5,1 százalékkal csökkent.
A végső fogyasztás 0,8, a bruttó felhalmozás 4,9 százalékponttal járult hozzá a bruttó hazai termék 0,9 százalékos csökkenéséhez, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 4,8 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét – közöle a KSH.
