Lapít a magyar kormány.
Annak ellenére, hogy valamennyi uniós tagállam – beleértve hazánkat is – már (elvileg) kiszállt a kémbankként ismert, orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankból, még mindig budapesti címen működik a pénzintézet – hívta fel a figyelmet a Népszava. A bank honlapján a Fő utca 1-es címet tüntették fel, ahol az a palota található, amely az Orbán Viktorék által Budapestre invitált orosz bank székhelyeként működik.
Azt írták, a bank weboldalán a kapcsolat menüpontnál a székhelyek címszó alatt
Budapest és Moszkvai szerepel.
Persze előfordulhat, hogy csak egy egyszerű mulasztás áll a dolgok hátterében, és ezért nem törölték még a magyar címet. Ám ez nem valószínű, a bank hazai jogi státusza pedig további kérdéseket vet fel. A magyar adófizetők bankban maradt pénzéről – mintegy 74 milliárd forintról – pedig nem lehet tudni semmit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen indított háborúja után sorra hagyták el a pénzintézetet az uniós tagországok: Szlovákia, Csehország, Románia és Bulgária után Magyarország szállt ki a bankból – utolsóként az EU-s tagállamok közül. Az Orbán-kormány az évek során összesen 74 milliárd forintot pakolt a pénzintézetbe, ám arról
a bank és a magyar kormány is mélyen hallgat, hogy mi lesz ennek a pénznek a sorsa.
A lap kérdésekkel fordult az ügyben a kormányzat felé, de válaszokat most sem kaptak. A cseh és a szlovák kormány viszont korábban már reagált a Népszava megkeresésére, és kiderült: ők is kemény csatákra számítanak, hogy visszaszerezzék a bankban ragadt pénzeket.
Orbán Viktor április 21-én írta alá a kilépésről szóló kormányrendeletet, így elvileg október végétől már hatályos (kellene legyen) a magyar kilépés. Jelezték, a magyar kabinet saját magát – de leginkább a magyar adófizetőket – rövidítette meg 74 milliárddal, ugyanis a kormányrendelet értelmében rögtön megszűnt az ország kormányzótanácsi képviselete.
Mindez pedig azért lényeges, mert a törvény szerint „Bank és a Kilépő Tag közötti kölcsönös kötelezettségek elszámolásának mechanizmusát a Kormányzótanács hagyja jóvá”, vagyis a kormányzótanácsi tagság azonnali felmondásával
Magyarország lemondott erről a lehetőségről.
Mint írták, nemcsak a magyar állam 74 milliárd forintja került veszélybe, hanem az is egyre kérdésesebbé vált, hogy a bank mikor és miből fizeti vissza a forintbefektetőket célzó kötvényei után járó, összesen
23 milliárd forintot.
Aggodalomra ad okot, hogy a bank honlapján elérhető információk szerint még nem fizettek. Az is érdekes, hogy más országok befektetői nem fáztak rá úgy, mint az oroszokkal seftelő és „baráti” viszonyban álló Orbán-kormány országában: a bank Szlovákiában és Romániában például már visszafizette a kötvényeit.
