Összehasonlító elemzés.
2023 második negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, illetve (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. A GDP reálértéken a negyedik egymást követő negyedévben zsugorodik, vagyis
egy éve van recesszióban a gazdaság.
Mindenki ismeri az okokat és a kísérőjelenségeket: a kormány antiinflációs programja megbukott, az ipari termelés lejtmenetben (az építőipar különösen), a lakáspiac pang, a beruházások volumene és a lakosság fogyasztása zuhanórepülésben. A MÁV romokban, az egészségügy alapjáraton „ketyeg”, az oktatás rendezetlen körülményei sajnos, nem javulnak.
Nincs tehát gazdasági növekedés, viszont van életszínvonal-romlás és tartós drágaság:
éves szinten átlagosan 17,5 – 17,7 százalékos pénzromlással számol a kormány. A bérek és a nyugdíjak értékvesztéséről most nem szónokolok: a százezernyi minimálbéresnek és kisnyugdíjasnak nem kell hosszan magyarázni, hogy 2023-ban (is) ők a legnagyobb vesztesek.
Szükségszerű, hogy így legyen?
A válaszadáshoz segítségemre sietett a Horvát Statisztikai Hivatal, amely a napokban adott ki a KSH-hoz hasonló tartalmú tájékoztatót:
- Horvátország gazdasági teljesítménye 2,7 százalékkal nőtt 2023 második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte első gyorsbecslése alapján a Horvát Statisztikai Hivatal (DZS). A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 2,5 százalékos volt az éves növekedés, az előző negyedévhez képest pedig 1,1 százalékkal bővült a horvát GDP.
- Az idei második negyedév sorrendben a tizedik (!) negyedév volt, amelyben a koronavírus-járvány kitörése óta nőtt a GDP Horvátországban éves összevetésben. Magyarországon viszont már sorozatban a negyedik (!) negatív előjelű negyedéves GDP-értéket regisztráljuk, és nagy szerencse kell ahhoz, hogy éves szinten 0 százalék körüli gazdasági változást könyvelhessünk el.
- „Mellékkörülményként” említem, hogy Horvátország 2023. január 1-jén csatlakozott az eurózónához, de az átállásnak nem lettek drámai következményei, és az nem járt viharos árnövekedéssel: nyár derekán 8,5 százalék az infláció déli szomszédunknál, míg nálunk ennek a duplája!
- A horvátországi beruházások 3,2 százalékkal nőttek a második negyedévben; lassabban, mint az előző negyedévben, amikor a növekedés 3,9 százalékos volt. Magyarországon a beruházások volumene 2023 II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,5 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,1 százalékkal mérséklődött.
- Horvátországban a háztartások fogyasztása a második negyedévben 2,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, gyorsabban, mint az előző negyedévben. Hazánkban negatív előjelű a mérőszám, a kiskereskedelmi fogyasztás volumene 2022. június/2023. június viszonylatában 8,3 százalékkal csökkent.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) aktuális ranglistáján Horvátország nemzeti tizenegye jóval előkelőbb helyet foglal el (6.), mint Magyarország válogatottja (36.). Ez nem meglepetés, hiszen déli szomszédunk focicsapata az elmúlt két világbajnokságon ezüst-, illetve bronzérmet nyert. Azt viszont nem tudtam, hogy a két ország gazdasági teljesítménye között ilyen nagy a különbség,
ráadásul ebben is a horvátok javára!
Dr. Dávid Ferenc
