Nocsak!
Augusztus 1-jén lép életbe az állami építési beruházásokat szabályozó új törvény, amely az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik majd – ecsetelte Lázár János keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, 5500 milliárd forintnyi állami beruházást kellett felfüggeszteni tavaly, miután 2010-2022 között 28 ezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban.
Az építési és közlekedési miniszter szerint 3300 milliárd értékű folyamatban lévő beruházást kell befejezni, emellett pedig 1300 milliárd forint értékben 200 beruházás tervezése zajlik.
A tárcavezető közölte, hogy az új törvény 32 év után
újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit.
A jogszabály társadalmi vitájában körülbelül 1000 javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől – jegyezte meg.
A miniszter kijelentette: az új jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, emellett elmondása szerint célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. Hozzátette, az intézkedéssel a hazai kis-és középvállalkozásokat akarják bevonni az állami beruházásokba.
Az alapelvek között szerepel, hogy az állami beruházásokat az állami építési-beruházási keretprogram alapján kell megvalósítani – fejtette ki Lázár János, majd megjegyezte: utóbbi 2035-ig sorolja majd fel az összes megvalósítandó tervet, minisztériumonként.
Ehhez minden tárcának listát kell benyújtania 10 évre szóló fejlesztési javaslatairól – árulta el a miniszter.
A változások között kiemelte: a korábbinál
nagyobb verseny lesz a közbeszerzéseknél.
A közbeszerzés csak akkor lesz érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat érkezik, a nyertes ajánlat pedig nyilvános lesz.
A jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartás költségeknek pedig már a tervekben meg kell jelenniük – mondta a politikus.
Fontos változás még, hogy a közbeszerzési eljárások tárgyalásosan zajlanak majd, döntő lesz az ár, emellett pedig társadalmi szempontrendszert dolgoznak ki, amelyben környezeti szempontok is fontos helyet kapnak – fogalmazott a tárcavezető.
Létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) javaslatának megfelelően, többek között a szaktárca vezetője, az államkincstár, a mérnöki és az építészkamara, vállalkozói szervezetek, a MÁV, a versenyhivatal, a Fővárosi Önkormányzat és az országos főépítész részvételével – ismertette a miniszter, majd hozzáfűzte: a tanács feladata a részletszabályok kidolgozása lesz az egyes beruházások kapcsán.
Mint kiderült, bevezetik az építményinformációs modell (BIM) rendszert: ebben a digitalizált rendszerben kell mindent megtervezni, és a megvalósítást rögzíteni. Emellett egy költséginformációs rendszer is létrejön – közölte Lázár János.
Az új törvényről az Európai Bizottsággal is egyeztettek, a testület pedig megfelelőnek ítéli a tervezetet – árulta el a miniszter.
Továbbá társadalmi egyeztetés várható olyan kérdésekben, mint az örökségvédelmet, építésgazdasági jogszabályokat ötvöző, magánszemélyeket és vállalkozásokat is érintő építési törvények megalkotása – mondta a tárcavezető, majd hozzátette,
a KRESZ felülvizsgálata is megkezdődött.
Lázár János szerint aggasztó a helyzet; úgy látja, az állami és magánmegrendelések csökkenni fognak.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint újszerű együttműködés van a tárca és a szövetség között. A szakszövetség a teljes építőipari értéklánc érdekében hoz javaslatokat, a tárca pedig minden kérdésben nyitott, az egyeztetés folyamatos – részletezte Koji.
(MTI korrigákva)
