A semmiből állt elő mondandójával.
Mark Rutte holland kormányfő péntek este benyújtotta lemondását, miután rendkívüli ülést tartott a kabinet tagjaival. A bejelentést megelőzően összeomlott a kormánykoalíció, miután többnapos tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről.
A kormányfő közölte: a koalícióban áthidalhatatlanak bizonyultak a nézeteltérések migrációs ügyben és a 4 párt közösen arra a következtetésre jutott, hogy nem lehetséges a megállapodás.
Mint mondta, az új választásokig
ügyvivő miniszterelnökként folytatja munkáját,
különös tekintettel arra, hogy Ukrajnát továbbra is támogassa.
Az új választásokra várhatóan novemberben kerül sor, a kormány lemondása után Sándor Vilmos holland király hivatalosan feloszlatta a Parlament alsóházát.
Mark Rutte hétfőn bejelentette, hogy nem indul az újraválasztásért. Úgy fogalmazott:
„Távozom a politikából, amint a választások után hivatalba lép az új kormány.”
Erről vasárnap döntött, mint mondta, számára a személyes motivációt Hollandia jelentette, „azonban az ezzel kapcsolatos álláspontja teljesen alkalmatlanná teszi” a tisztség betöltésére. Hangsúlyozta, hogy a politikai életből való kilépésre vonatkozó döntése személyes elhatározás volt.
Mark Rutte 2010 óta Hollandia miniszterelnöke: a harmadik Rutte-kormány 2017-ben alakult, miután megnyerte a választásokat, azonban 2021-ben lemondásra kényszerült a hollandiai gyermekgondozási támogatások körül kialakult botrány miatt, majd 2022-ben ismét választásokat nyert.
Hollandiában a migrációs politikával kapcsolatban hónapok óta folyt a vita: a kormányfő által vezetett liberális-konzervatív Szabaddemokrata Néppárt (VVD) és a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) szigorításokat szorgalmazott a Hollandiába érkező menedékkérők számának korlátozására, amíg a balliberális 66-os Demokraták (D66) és a Keresztény Unió Pártja ezt elutasította.
Mellesleg Rutte és Orbán Viktor között sem túl rózsás a viszony: decemberben keményen összezörrentek az EU-s források miatt. A holland és német parlament ugyanis arra utasította országaik vezetőit, hogy csak abban az esetben járuljanak hozzá a Magyarországnak szánt visszatartott uniós források felszabadításához, ha a magyar kormány
„ellenőrizhető és visszafordíthatatlan lépéseket tett
a jogállamiság megerősítése és a csalások megelőzése érdekében”.
(MTI)
