Mi, magyarok, soha nem ideológiai, politikai kérdésként tekintettünk a környezetvédelemre – mondta.
„A jelenlegi világgazdasági változások bizonyítják a keleti nyitás stratégiájának helyességét, amelynek nyomán mára Magyarország vált a kínai vállalatok első számú közép-európai beruházási célpontjává”
– büszkélkedett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Berentén.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kínai Wanhua tulajdonában lévő BorsodChem Zrt. üzemátadásán arról számolt be, hogy a vállalat 160 milliárd forintos beruházássorozata nyomán új hőerőművet és három vegyi üzemet, 240 ezer tonna éves kapacitású nitrobenzol üzemet, 200 ezer tonna kapacitású anilin üzemet és 90 ezer tonna éves kapacitású tömény salétromsav üzemet létesít 1,4 milliárd forint állami támogatással.
Azt mondta: az utóbbi években történelmi jelentőségű átalakuláson ment keresztül a világgazdaság, és ennek szerinte „egyik legszembetűnőbb eredménye”
a Kelet szerepének rendkívüli megnövekedése.
Megjegyezte: Kína bruttó hazai terméke (GDP) mostanra meghaladta az Európai Unióét. Mint mondta, 2010-ben Kína részesedése a világ GDP-jéből még csak 8 százalék volt, mára azonban ez 18 százalékra nőtt. Arra is kitért, hogy ekkoriban globálisan a beruházások 81 százalékát nyugati, 19 százalékát pedig keleti tőkéből finanszírozták, mára azonban ez az arány is megfordult.
„Mindez világosan megmutatja, hogy a világon immár a második legnagyobb gazdasággal rendelkező
Kína szerepe megkerülhetetlen és kritikus fontosságú a világgazdaságban”
– jelentette ki.
„Ezek a változások aláhúzzák a tizenhárom évvel ezelőtti döntés helyességét, amely a keleti nyitás gazdaságpolitikai stratégia megindításához kapcsolódott”
– fűzte hozzá.
Szijjártó üdvözölte, hogy mára Magyarország vált a kínai vállalatok első számú közép-európai beruházási célpontjává.
Ennek alátámasztására tudatta, hogy 2020 után idén is Kínából érkezik a legtöbb beruházás hazánkba.
Elmondta: ennek következményeként a kétoldalú kereskedelmi forgalom is „rekordot döntött” 13 milliárd dollárral tavaly.
Kiemelte:
Magyarország a kontinensen a legjobb beruházási környezetet biztosítja a kínai vállalatok számára.
„Bár Európában, főleg annak nyugati felében, zajlik egy képmutató vita arról, hogy hogyan kellene a kínai és az európai gazdaságot szétválasztani egymástól, azonban amikor ezekért a kínai beruházásokért versenyzünk, amelyek rendszerint high-tech megoldásokat, magas hozzáadott értéket és sok-sok munkahelyet hoznak Magyarországnak, akkor általában a nyugat-európai országok a vetélytársaink”
– fogalmazott.
A miniszter állította: ezen beruházásokat „a nagy nyugat-európai országok ugyanúgy szeretnék maguknak megszerezni, mint mi, csak mi nem állítjuk ennek az ellenkezőjét”.
„Sőt, Magyarország a keleti és nyugati vállalatok fontos európai találkozási pontjává vált, és ebből a tényből már nagyon sok haszna származott Magyarországnak.
Mi megmutattuk, hogy igenis lehetséges civilizált együttműködés Kelet és Nyugat között, és igenis lehetséges úgy tekinteni a kelet-nyugati munkamegosztásra, mint egy lehetőségre, mint egy esélyre, és nem pedig úgy, mint kockázatra vagy fenyegetésre”
– magyarázta el.
Kiemelte, hogy a vállalat úgy bővíti a kapacitásait, hogy közben a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről is (!) be tud számolni.
„Magyarország esetében ez az elmúlt évek egyik legfontosabb vívmánya. Mi, magyarok, soha nem ideológiai, politikai kérdésként tekintettünk a környezetvédelemre,
hanem praktikus, pragmatikus, gyakorlati célkitűzésként”
– fejtette ki környezetvédelemmel kapcsolatos nézeteit.
Rámutatott: hazánk egyike a világ azon huszonegy országának, amelyek „úgy voltak képesek növelni gazdasági teljesítményüket, hogy közben csökkentették a károsanyagok kibocsátásukat”.
Szijjártó közölte: a magyar vegyipari teljesítménye tavaly 33 százalékkal bővült, s ezzel átlépte a tízmilliárd forintos „álomhatárt”, ráadásul a szektor 56 százalékos exporthányaddal dolgozik.
„A Borsodchem beruházása, a Wanhua és Magyarország együttműködése újabb világos jel arra, hogy
Magyarország és Kína kétoldalú kapcsolatai dinamikusan fejlődnek,
és most ez a fejlődés az egyik biztosíték arra, hogy Magyarország nélkülözhetetlen szerepet töltsön be az Európai Unió jövőbeni versenyképességének és gazdasági növekedésének garantálásában”
– vélekedett a politikus.
„Az európai gazdaság jövőjét alapvetően meghatározó elektromos autóipar és annak vegyipari háttere egy erőteljes európai-kínai együttműködésen nyugszik. Ha ez az együttműködés nincs, akkor Európa gazdasági teljesítménye a jövőben rendkívüli károkat fog szenvedni”
– jósolta.
A BorsodChem Zrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kazincbarcikai székhelyű cég új üzemei és IV-es telepe együttesen mintegy 400 millió euróból jött létre, melyet az Európai Bizottság jóváhagyása alapján a magyar kormány korábban 44,5 millió euró értékű adókedvezménnyel támogatott.
A cég a tavalyi évben az energiaválság, és az Ukrajnában zajló háború okozta nehézségek ellenére 3 milliárd eurót meghaladó árbevételt ért el. Ennek 82 százaléka export piacokon, több mint 60 különböző országban realizálódott – közölték.
Mint írták, a most átadott üzemek, az új ipartelep és az elmúlt négy és fél év együttesen 1 milliárd eurót meghaladó összegű beruházásai tovább erősítik a jövőre 75 éves cég fundamentumait és új stratégia vezérelte fenntarthatósági tevékenységeit. A fejlesztések a cégen belül 420 főt meghaladó többletfoglalkoztatást eredményeztek, de a kivitelezőknek adott megrendelések révén több ezer fő számára garantáltak munkahelyet – ismertették.
(MTI / Szijjártó Péter/Facebook)
