Vélemény.
Magyarország bruttó hazai terméke 2023 I. negyedévében a nyers adatok szerint 0,9%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal csökkent.
Utóbbi szám (0,2%) azt is jelenti, hogy tovább szűkül a GDP volumenindexe. Ez már sorozatban a harmadik egymást követő negyedév negatív előjelű eredménye, azaz kilenc hónapja tart a gazdaság vesszőfutása. Eltelt az évből három mért hónap, de még mindig nem sikerült feltápászkodnunk a képzeletbeli padlóról.
Ránk köszöntött – átmenetileg biztosan – a recesszió korszaka. Rossz ezt leírni:
Magyarország tehát nem előre megy, hanem lefelé.
A sokkoló hírre szinte azonnal megjelent a kormányzati ködösítés:
„Az adatok jól mutatják, hogy a szankciók negatív hatásai az első negyedévben csúcsosodtak ki. (…) A kormány célja ebben a nehéz helyzetben sem változott: ki kell védeni a recessziót, 1,5 százalékos gazdasági növekedést kell elérni és év végig egy számjegyűre kell letörni az inflációt. Így védhetők meg a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság.”
Ha a fenti sorokon – kacagás vagy sírás nélkül – túljutott a kedves olvasó, akkor nézzük a számokat:
Az év első négy hónapja után a hazai infláció az EU átlagának háromszorosa, pontosan 24%, a teljes naptári évre vonatkozó az átlagos pénzromlási ütem – a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint – pedig 15,0-19,5% közé prognosztizálható. Ez önmagában vészjósló jelenség.
2023 márciusában az ipari termelés volumene 4,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Nem sokkal kedvezőbb a kép, ha összehasonlítjuk az idei első negyedév és a tavalyi első negyedév, azaz a háromhavi összes ipari produktum volumenét. Ebben az összevetésben „mindössze” 3,1%-os a hanyatlás.
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 9,8%, a februárihoz képest 1,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene. 2023 első három hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 9,2%-kal csökkent.
2023 márciusában a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 12,6, naptárhatástól megtisztítva 13,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest – tehát a 2022. márciusi adatokhoz viszonyítva. Az első negyedévek összehasonlítása szerint a kiskereskedelem forgalmának volumene 9,5%-kal csökkent.
A reálkeresetek vonatkozásában csak kéthavi (január, február) adat áll rendelkezésünkre. A reálkereset 19,6%-kal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,4%-os kiemelkedő növekedése mellett. A reálkereset csökkenéséből 11,8%-pontot magyaráz az úgynevezettt fegyverpénz. Ha ez utóbbit el is fogadjuk (?), akkor még mindig 7,8%-os a dolgozók reálpozíció-vesztése.
A fenti kedvezőtlen számok nem meglepőek. A hibás energia-, kereskedelem-, adó- és kamatpolitika, az átláthatatlan és rendezetlen állami költségvetés, valamint a központi beruházások átgondolatlan drasztikus megfékezése együttesen vezetett oda, hogy az ipari és építőipari termelés megzuhant, a reáljövedelmek által meghatározott lakossági fogyasztás pedig mélypontra került.
Rossz irányba megyünk.
A viharba került naszád nagyképű parancsnoka most kétségbe esetten kapkod, iránytűjét már réges-régen elvesztette.
Magyarország hánykolódó hajója nem cserélhető másikra, a kapitány viszont igen!
Dr. Dávid Ferenc
