Sok kérdésre várják a választ.
Jogértelmezést kért a Magyar Orvosi Kamara a Belügyminisztériumtól, mivel a 2023. évi I. törvény nem fogalmazta meg egyértelműen a testület további működésének kereteit – derült ki a MOK kedd esti közleményéből.
A kamara Takács Péter egészségügyi államtitkárnak címzett levelében 7 kérdésre várja a választ, többek között az etikai bizottság működésével, az etikai kódex megalkotásával, valamint a tisztségviselők megválasztásával kapcsolatban merültek fel kételyek.
- „Köteles-e a MOK területi és országos etikai bizottságokat működtetni? Ha igen, milyen funkciójuk, feladatuk van ezeknek a szerveknek?”
- „Annak ellenére, hogy az Ekt. 32. § (4) bekezdés alapján már a folyamatban lévő etikai eljárásokat is az Egészségügyi Tudományos Tanács folytatja le, működtethet-e saját etikai rendszert, saját etikai kódex és saját eljárásrend alapján a MOK, és ez alapján szabhat-e ki szankciókat tagjaival szemben?”
- „Annak ellenére, hogy az Ekt. 3. § (2) bekezdés nem írja elő, köteles-e a MOK a területi szervezetek esetében felügyelőbizottságokat választani és azokat működtetni?”
itt megjegyezték, hogy „az Ekt. 2. § c) pontja szerint a szakmai kamara a feladatköre szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási – etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályokat (a továbbiakban: etikai kódex) alkot.”
- „Köteles-e a MOK etikai kódexet alkotni?”
- „Amennyiben nem köteles etikai kódexet alkotni a MOK, úgy ennek ellenére dönthet-e úgy, hogy az orvosi szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai szabályokat, etikai kódexet alkot?”
- „Kamarai választások esetében elsősorban az Ekt. 11. § (1) bekezdésében meghatározott négyéves időtartam eltelte eredményezi a korábban megválasztottak megbízatásának megszűnését, vagy az időtartam elteltével megtartott választásokon az új tisztségviselő megválasztása?”
- „Amennyiben az új tisztségviselő megválasztása a korábbi tisztségviselő megbízatásának megszűnését eredményezi, ez a megszűnés bekövetkezhet-e — korábban megtartott választások esetén — az Ekt. szerinti négyéves időtartam letelte előtt, illetőleg, amennyiben a választások csekély eltéréssel, de a négyéves idő után történnek, fennmarad-e az új tisztségviselő megválasztásáig a korábbi tisztségviselő mandátuma?”
A MOK Területi Szervezetek Tanácsa (TESZT) június 3-ra hívta össze a MOK Országos Közgyűlését (OKGY).
A napirenden szerepel a kamara Alapszabályának módosítása, mert az Elnökség feladata és felelőssége, hogy olyan dokumentummódosító javaslatot tegyen a TESZT, az OKGY, valamint az országos küldöttek elé, amely eleget tesz a kormány iránymutatásainak – összegezték a közgyűlés témáját.
Hangsúlyozták:
„a MOK Elnökségének elsődleges célja, hogy a mindenkor hatályos jogszabályok – és belső kamarai szabályzatok – betartása mellett végezze feladatát és irányítsa a MOK tevékenységét.”
Mint írtuk, alig 24 órával a javaslat benyújtása után az Országgyűlés elfogadta a kötelező kamarai tagság megszüntetéséről szóló törvénymódosítást.
A döntés hatalmas port kavart, de a MOK április elején jelezte, hogy a tagság több mint kétharmada önkéntesen a szervezet tagja akar maradni.
Takács Péter szerint azonban ez nem az egyetértés jele, úgy gondolja, a csatlakozás csak megszokás az orvosok részéről.
