Meglepi!
A Telex információi szerint kínai óriásbankoknak is jelentős szerepük volt a Vodafone adásvételében. A távközlési céget részben a 4iG (51 százalék), részben a magyar állam (49 százalék) fizette ki, utóbbi a finanszírozás összerakásában is ki akarta venni a részét.
A 4iG igazgatósági tagja, Fekete Péter még februárban adott interjút a Bloombergnek, amelyben elmondta, hogy a cég 750 millió eurós szindikált (a közreműködők közösen bocsájtják a forrásokat a hitelfelvevő rendelkezésére, megosztva a hozamot és a kockázatot – a szerk.) hitelt kapott a JP Morgantől és néhány külföldi pénzintézettől, közvetve a magyar Eximbankon keresztül.
A forrást kifejezetten a Vodafone adásvételéhez biztosították.
A 4iG-nek azonban arról nem volt információja, hogy milyen más pénzintézetek vettek részt a hitel biztosításában, a Telex forrásai segítségével arra jutott, hogy ezek döntően kínai „policy bankok” voltak.
Hivatalosan kereskedelmi bankoknak számítanak a pénzintézetek, de fejlesztési célokat vagy export-import tevékenységet is ösztönöznek, így a nagy kínai nemzetközi programok finanszírozásában is szerepet vállalnak.
4 nagy kínai „policy bank” a világ 4 legnagyobb pénzintézetének számít:
ICBC (Industrial and Commercial Bank of China),
CCB (China Construction Bank),
ABC (Agricultural Bank of China),
BOC (Bank of China).
Egyenként is 4000-5000 milliárd dolláros mérlegfőösszeggel dolgoznak, valamint mindegyikük jelen van Londonban, így a JP Morgan is ismerhette őket.
Magáncégek ugyan, de mindegyikben jelentős állami tulajdonrész van, a központjuk Peking, gyakorlatilag egy policy bank elnökének lenni felér egy miniszteri poszttal.
Az értesüléseik szerint a bizniszben az ABC agrárintézmények kívül mindegyik bank részt vett, sőt a Magyar Nemzeti Bank szerdán arról adott ki közleményt, hogy a China Construction Bank elnökét üzleti ebéd keretében fogadta Matolcsy György.
„A két vezető áttekintette a globális gazdasági és geopolitikai helyzetet, valamint Magyarország és Kína közötti pénzügyi, gazdasági együttműködés eddigi eredményeit és jövőbeni lehetőségeit”
– írta az MNB.
Az információk szerint a kínai bankokon kívül az olasz Intesa-csoport is részt vett a finanszírozásban, sőt egy török milliárdos egy holland bankon keresztül jelentkezett be a hitelezők közé. Az ő hozzájárulásuk azonban kisebb volt, mint a 3 kínai intézményé.
