Döbbenetes részleteket árult el.
„Volt rá példa, hogy a dolgozókat hazaküldték az egyik hazai akkumulátorgyárból, amíg az egészségükre ártalmas nikkel valamennyire ki nem ürült a szervezetükből, addig is kevesebb fizetést kaptak”
– fejtette ki a döbbenetes részleteket Székely Tamás a 24.hu Della című adásában.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke a hazai veszélyes üzemekben tapasztalható munkakultúráról, az ott dolgozók jogainak érvényesítéséről, valamint a tavalyi bérmegállapodások megvalósulásáról osztott meg információkat.
Székely elmondása szerint jelenleg is kilátásban vannak sztrájkok az idei bérmegállapodások miatt, ugyanis van, ahol még mindig nem tudtak egyezségre jutni.
Ide tartozik a koreai SK nevű cég magyar üzeme is. Az akkumulátorgyártással foglalkozó cégnél a munkáltató ugyanis egyoldalúan hajtja végre a béremelést.
A bérmegállapodások kapcsán elmondta, hogy óriási a szórás. Van, ahol 10 százalék alatti, de van, ahol 20 százalék feletti megállapodást sikerült kiharcolniuk. Ebből is azt szűrték le, hogy nagyon bizonytalan a gazdaság Magyarországon, óriási nyomás nehezedik a dolgozókra, elképzelhetetlen, hogy elmaradjon a béremelés, sőt ennek legalább kétszámjegyűnek kell lennie.
A VDSZ elnöke szerint a munkáltatók két tűz között vannak:
a központi irányítás akarata és a munkaerőpiac kihívásai között kell lavírozniuk.
Utóbbihoz hozzátette: nincs elég kellően képzett szakember.
„Van olyan ágazat, ahol az energiaárak robbanása előtt 6 százalék volt az energiaköltség – a teljes termék előállítási költségét tekintve–, és ez most 27 százalék”
– mondta Székely az energiaárak alakulásáról.
„Eközben az ilyen jellegű ipari ágazatokban a bérköltség az 8-10 százalék között van”
– tette hozzá.
A minimálbér-tárgyalásokról is beszélt a VDSZ elnöke. Tavaly decemberben a partner egy 16 százalékos minimálbér-emelésben és egy 14 százalékos garantáltbérminimum-emelésben állapodtak meg.
Ennek részeként megállapodtak az újratárgyalásról is, feltéve, ha az inflációs adatok ezt indokolni fogják. Székely szerint ez egy illúzió,
egy mézesmadzag volt a kormány részéről azért,
hogy a szakszervezetek is írják alá a megállapodást.
Tapasztalataik szerint az ország keleti részén fekvő vállalatoknál alacsonyabb az átlagkereset, mint a nyugati területeken. Az idei és a tavalyi év számos kiadást visszafogott. A VDSZ-nek például vannak üdülői, de az utóbbi években jelentősen csökkent az ott nyaraló tagok száma.
A debreceni akkumulátorgyár-beruházás kapcsán elmondta:
szakszervezetként több pozitív dolgot is tapasztaltak a külföldi beruházók és a Magyar Akkumulátor Szövetség részéről is.
„Tetszik, nem tetszik, itt, Magyarországon lesznek akkumulátorgyárak”
– fogalmazott Székely.
Meglátása szerint erre fel kell készíteni a magyar munkavállalókat, máskülönben külföldi dolgozókkal oldják meg a beruházók a gyárak működését.
Hangsúlyozta, ő maga nem akkumulátorpárti, de a helyzetet kezelni kell, és a gyárak munkakörülményeire kellene fókuszálni.
A gödi gyárral rossz tapasztalatuk van, a munkáltató és a cégvezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a szakszervezettől elszigetelje a dolgozókat – összegezte a helyzetet a szakértő.
Meglátásuk szerint
érezhető a dolgozók félelme,
amely sokszor a munkakörülményekből adódik. Ugyanakkor a munkavállalónak is van felelőssége, hogy a rendelkezésre álló munkavédelmi eszközöket megfelelően használja.
Egészségügyi problémák is felmerülhetnek, Székely szerint az akkumulátorgyárakban a szervezetben lévő nikkel okozhat gondolt. Elmondása szerint volt olyan eset, ahol
a dolgozók szervezetében többszörös volt a nikkel a megengedettnél.
Ez egy komoly rákkeltő anyag.
Volt olyan eset, amikor a cégvezetés szembesült ezekkel a problémával, és a dolgozókat otthon tartotta alacsonyabb fizetéssel, amíg ki nem ürült a szervezetükből a nikkel.
A szakértő szerint ezekre a problémákra sokkal jobban kellene fókuszálni, a kormánynak szükséges lenne azon dolgozni, hogy teljes körű legyen a munkaügyi, környezetvédelmi, munkavédelmi ellenőrzés.
Többször tapasztalta a szakszervezet, hogy egy-egy bejelentésük után, mire megindult a vizsgálat, addigra az adott gyárban már minden rendben volt, mert
előre informálták őket az ellenőrzésről.
Az egészségügyi kockázatok kapcsán elárulta,
előfordul olyan helyzet is, amikor egy dolgozó súlyos egészségkárosodást szenved.
Ekkor a munkáltató próbál vele megállapodni, sokszor olyan szerződéseket íratnak alá az érintettekkel, amelyek azt tartalmazzák, hogy
többé nem állhatnak elő követelésekkel a sértettek.
