Szerinte „laza” 2 évszázaddal le vagyunk maradva.
Egyik TikTokra feltöltött videója miatt háborodtak fel sokan. Balogh Péter abban azt üzente, ha valaki vállalkozó szeretne lenni, egyáltalán nincs szüksége diplomára. A Cápák között RTL-en futó showműsor „cápája” a 24.hu-nek adott interjút, a többi közt szó esett a magyar oktatásról és politikáról is.
Néhány részlet az interjúból:
Nemcsak, hogy nincs diplomája, de egy TikTok-videóban egyenesen azt üzeni: ha valaki vállalkozó szeretne lenni, egyáltalán nincs szüksége diplomára.
Sőt, megkockáztatom, hogy egy marketingesnek, egy dizájnernek vagy egy IT-szakembernek sincs rá szüksége. Ezek olyan szakmák, amelyekben nem akkor lesz sikeres az ember, ha elvégez egy egyetemet.
Ezzel nem azt mondom, hogy aki rosszul tanul, az hagyja ott az egyetemet és automatikusan sikeres lesz, de akinek jó az agya, szeret és tud információkat befogadni, annak valószínűleg nem az egyetem a leghasznosabb időbefektetés, mert lehet, hogy anélkül gyorsabban, célirányosabban tanul és fejlődik.
@baloghpetyaofficial Megsúgom a választ. Szerinted? #befektető #angyal #kérdezzfelelek #egyetem #vállalkozó ♬ original sound – Peter Balogh
Miért?
Mert nem azt tanítják, amire szükség lesz az életben. Néhány területen nagyon messzire sodródott egymástól az egyetemi oktatás és a valóság.
(…)
Az oktatásról egyébként is sokszor formál véleményt, többször kifejtette például, hogy a jövő kulcsa a digitális oktatás ügye. Hogy állunk?
Hogy a magyar oktatási rendszer – meg amúgy a világ legtöbb oktatási rendszere – jó-e vagy rossz, elsősorban azon múlik, hogy mi a jövőképünk. Ha azt gondoljuk, hogy a gyerekeink az iskolapadból kikerülve a XIX. századba lépnek ki, akkor ez a jelenlegi oktatási rendszer kiváló. Hiszen nagyjából egy két évszázaddal ezelőtti világra készíti fel a fiatalokat.
Ha viszont az a célunk, hogy a gyerekeink a XXI. században funkcionáljanak majd felnőttként, akkor a jelenlegi struktúra egy tragédia.
A XXI. századi létezésre nem az iskola tanítja meg őket?
Ez az iskola nem tanítja meg őket arra, miként használják a legjobban a jelenlegi világunkat. Mindent, ami ehhez szükséges, az iskolán kívül tanulják meg. Nem azt állítom, hogy fölösleges földrajzot tanulni, hiszen azon keresztül is lehet például a memóriát fejleszteni, ugyanakkor a mechanikus memóriánkra egyre kevésbé van szükségünk.
A földrajztudásunk nagy része már nem a fejünkben lakik, hanem a felhőben, és úgy hívják, hogy Google Maps, Wikipédia és ChatGPT. Nemrég volt hír, hogy egy amerikai egyetemen az egyik professzor azt mondta a beadandó dolgozatok kapcsán: nem megtiltja, hanem kötelezővé teszi a hallgatóknak a mesterséges intelligencia használatát.
Szerinte a jövő nemzedékének már nem lesz feladata, hogy saját kútfőből megírjon egy esszét. Az lesz a feladata, hogy a leghatékonyabban tudja kérdezni a mesterséges intelligenciát.
Mennyi időnk van az átállásra? Azért most még sokat nevetgélünk a mesterséges intelligencia pontatlanságain.
Nem sokáig fogunk, mert hihetetlen tempóban tökéletesedik. Szóval az a tudás, amivel manapság kijönnek a fiatalok az egyetemekről, őrült tempóban avul el. Egyszerűen fölöslegessé válik.
Úgy látom, ez meglehetősen dühíti.
Nagyon bosszant. Pontosabban frusztrál. Látom a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, ahogy harminc évvel ezelőtt a szoftverekben láttam meg előre, miként fogják átalakítani a világunkat.
A mesterséges intelligencia egy újabb ipari forradalmat hoz, nem kizárt, hogy az eddigi legnagyobbat.
Ezt hogy érti?
A legelső ipari forradalom akkor zajlott le, amikor a mezőgazdasági termelésről áthelyeződött a gazdaság súlya az ipari üzemekre. Ahogy megérkezett a sorozatgyártás, a gyárakban a korábbinál sokkal hatékonyabban tudtak árut előállítani. Az ipari forradalom legújabb hullámában azok a cégek, amelyek képesek lesznek beépíteni a működésükbe a mesterséges intelligenciát, sokkal hatékonyabbá válhatnak a konkurenciájuknál.
(…)
Keresték már meg politikai pártok együttműködést remélve?
Volt rá példa, de én nem tudok mit kezdeni a politikával. Nincsenek politikai ambícióim, nem szeretnék politikus lenni. Másrészt viszont fontos lenne eljutnunk oda, hogy egy vállalkozó el tudja különíteni egymástól a politikai hatalmat és a mindenkori állam működtetését.
Ha például olyan állami programok indulnak, amelyek vállalkozók közreműködését is igénylik, és egyúttal segítenek sikeresebbé tenni az országot, akkor azokban fontos szerepet vállalni. De a Cápák között műsorra is úgy tekintek, mint egy misszióra: megpróbáljuk sikeresebbé tenni a világot.
A teljes interjút >>ITT<< tudod elolvasni.
