Úgy látja, fokozódni fog a Magyarországra nehezedő nemzetközi nyomás.
Magyarország az Unió által befagyasztott pénzek miatt késlelteti Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációját – értékelte a magyar kormányzat NATO-bővítéssel kapcsolatos különös álláspontját Miklóssy Katalin, a Helsinki Egyetem Aleksanteri Intézetének magyar kutatója.
A szakértő úgy látja, a Magyarországra nehezedő nemzetközi nyomás most kivételesen nagy, és ha Törökország előbb ratifikálja Finnország NATO-tagságát, mint Magyarország, akkor
ez csak fokozódni fog.
A helsinki magyar nagykövetség a HS finn portál megkeresésére közölte: nem Magyarország lesz az utolsó NATO-tagország, amely mind Finnország, mind pedig Svédország tagságát ratifikálja.
A lap arról érdeklődött a nagykövetségnél, Magyarország ragaszkodik-e ahhoz, hogy Törökország előtt ratifikálja a finn csatlakozást.
A portál arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nagykövetség közleményében Finnországgal és Svédországgal együtt foglalkozik, nem külön-külön, pedig a kérdés csak Finnországra vonatkozott. Hangsúlyozták: Magyarország nem foglal állást abban, hogy Törökország Svédország előtt ratifikálná Finnország tagságát.
Törökország és elnöke, Recep Tayyip Erdogan szerdán meghozta döntését Finnország NATO-csatlakozásáról, amelyet pénteken jelentenek be hivatalosan, a finn elnök látogatásakor.
A lap felkereste a Helsinki Egyetem Aleksanteri Intézetének magyar kutatóját, Miklóssy Katalint, aki úgy véli,
a nyilatkozat ízelítő lehet abból, ami Magyarország részéről várható.
„Sok mindent ígértek ezekben a hónapokban, és mindig tartották a szavukat. Előfordulhat, hogy olyan helyzettel állunk szemben, amikor Magyarország továbbra is ilyen retorikai csavarokkal nyújtja a tagságot, jóval azután, hogy Törökország igent mondott a csatlakozásra”
– mondta Miklóssy Katalin, hozzátéve, ha Törökország nem hajlandó ratifikálni Svédország tagságát, az elég ok lesz arra, hogy Magyarország ne ratifikálja Finnországot.
A HS megjegyezte, Sauli Niinistö finn államfő eddig úgy értelmezte Magyarország álláspontját, hogy Törökország előtt kívánják ratifikálni a finn NATO-tagságot. Mint írták, Magyarország mindeddig nem sietett a ratifikáció véglegesítésével, a Fidesz pedig kedden elhalasztotta a jövő hétfőre tervezett parlamenti ülést, ahol érdemben lehetett volna dönteni a két északi ország csatlakozásáról.
Miklóssy úgy látja,
Magyarország megtorpanásának oka, leginkább a pénz miatt van.
Az uniós tagállamok decemberben döntöttek arról, hogy a 2027-ig tartó költségvetési időszakban 6,3 milliárd eurót vonnak el Magyarország kohéziós forrásaiból. Emellett Magyarország a 2020 nyarán elfogadott, 5,8 milliárd eurós gazdaságélénkítő támogatást sem kapja meg, ha nem teljesíti mind a 27, az EU Bizottsága által meghatározott feltételt, amelyeknek
- a korrupció elleni küzdelmet,
- az igazságszolgáltatás függetlenségét
- és a jogállamiságot kell erősíteniük.
Miklóssy Katalin azonban hangsúlyozta: nagyon úgy tűnik, hogy hazánk nem fogja tudni teljesíteni ezeket a kritériumokat.
„Ezeket szinte egyáltalán nem hajtották végre. Magyarország fel van háborodva amiatt, hogy nem kapja meg az uniós pénzeket, és ezért valószínűleg minden lehetséges eszközt bevetnek, hogy eltereljék a többi ország figyelmét”
– jelentette ki a kutató.
