Itt a döntés.
A HR portál szúrta ki az ügyet, miszerint
egy miskolci mozdonyvezető beperelte a MÁV-ot,
mivel a vasúttársaság nem adta ki neki külön a kötelező napi 11 órás pihenőidőt.
A MÁV azt mondta, hogy mivel a jelen ügyben alkalmazandó kollektív szerződés az EU-s irányelv által megkövetelt minimális (24 órás) heti pihenőidőt jelentősen meghaladó (legalább 42 órás) pihenőidőt ír elő, a cégük döntése egyáltalán nem érinti hátrányosan munkavállalóját, tehát összességében többet pihen a munkavállaló, csak a napi 11 órás pihenőidős jogcím sérül.
Az eljárást a Miskolci Törvényszék felfüggesztette.
Az ügy az Európai Unió bíróságához került, amely a következő ítéletet hozta:
a napi és a heti pihenőidőhöz való jog két önálló jog.
- napi pihenőidő: lehetővé teszi, hogy a munkavállaló meghatározott, nemcsak összefüggő, de a munkával töltött időt közvetlenül követő időszakra eltávolodhasson munkakörnyezetétől.
- heti pihenőidő: azt teszi lehetővé a munkavállalónak, hogy minden hétnapos időszakon belül kipihenhesse magát. Következésképpen biztosítani kell a munkavállalók számára mindkét jog tényleges gyakorlását.
Ebből következik az, hogy
Fodor T. Gábor munkajogász úgy véli, hogy akkor, ha az átlagos hétfőtől péntekig tartó munkarendet vesszük figyelembe, akkor
- a munkavállaló két pihenőnapja a szombat és a vasárnap, ez a heti pihenőidő.
- A pénteki munkanapot követő tizenegy órás napi pihenőidőnek szombaton 0.00 óra előtt véget kell érnie.
- Tehát péntek 13.00 órát követően a munkavállaló nem dolgozhat.
A munkajogász szerint amennyiben a jelenlegi törvényi szabályozás változatlan marad, akkor
Fodor T. Gábor megjegyzi, hogy erről információja nincs, de meglepődne, ha a magyar jogalkotó az ítéletet követően nem módosítaná a Munka Törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó fejezetét.
Kézenfekvő lenne például a törvényi munka- és pihenőnap kezdetét nem éjfélre, hanem reggel hatra időzíteni, így a pénteki munkavégzés nem 13.00, hanem 19.00 óráig lenne lehetséges.
(hrportal.hu nyomán)
