Bizonyított tény.
A 2022. október 1-jén kezdődött népszámlálás adatairól számolt be Kovács Marcell budapesti sajtótájékozatóján.
A népszámlálás projektvezetője elmondta:
„Ez volt az első teljesen elektronikus népszámlálás, emiatt, valamint az állami adatbázisok felhasználásának köszönhetően a feldolgozás is gyorsabb.”
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke hozzátette, ezután még aktívabban számítanak a lakosság közreműködésére, a későbbiekben már teljesen az állami adatbázisok segítségével történik a népszámlálás.
Kovács Marcell ismertette a népszámlálás menetét, az első 19 napon a lakosság interneten tölthette ki a kérdőíveket, ebben a formában 7 millió érkezett be, amely állításuk szerint nemzetközi összehasonlításban nagyon jó eredmény.
Az első szakaszt követően számlálóbiztosok a háztartások felkeresésével további 2,2 millió kérdőívet töltöttek ki, pótösszeírásokban a helyi polgármesteri hivatalokból még 63 ezer kitöltött űrlap érkezett, azaz összesen 9,2 millió személyi kérdőívvel zárult a számlálás.
Az eredményt állami adatbázisokkal vetették össze, Magyarország lakosságát így 9,6 millió főben állapították meg.
A népszámlálás projektvezetője ismertette:
„Október elsején 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 491 ezer nő és 1 millió 407 ezer gyermek élt az országban, az aktív korúak – 15 és 64 év közöttiek – száma 6 millió 201 ezer, az időskorúaké, azaz a 65 év felettieké pedig 1 millió 995 ezer volt.”
A 2011-es adatokkal összehasonlítva megvizsgálták a számokat. A természetes fogyás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, ezt a 131 ezres bevándorlási többlet mérsékelte, azaz 333 ezerrel csökkent az említett adat. A koronavírus járvány okozta halálozások miatt az elhunytak éves száma 2021-ben 156 ezer, 2020-ban 141 ezer volt.
Kovács Marcell hozzátette, a természetes fogyás jelensége miatt 1980 óta folyamatosan csökken a népesség. A 2021-es népszámlásáskor a lakosság 21 százaléka volt időskorú, ez a szám 2022-ben 19 százalékkal nőtt.
2011-hez mérten a születések száma jelentősen emelkedett.
„A teljes termékenységi arányszám — amely azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne, mint amekkorával egy azonos korú nő szült a vizsgált évben — a 2011-es 1,23-ról mostanra 1,5 fölé emelkedett, ami jelentős növekedés annak alapján, hogy egyre kevesebb a termékeny korú nő”
– mondta Kovács Marcell.
Területi eloszlás szerint csak Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma, mindenhol máshol csökkent, a legnagyobb mértékben Békés vármegyében, ahol 13 százalékos volt, fő oka a természetes fogyásból eredt.
Költözés szempontjából a legtöbben Pest vármegyébe érkeztek, míg
Borsod-Abaúj-Zemplénből távoztak a legnagyobb számmal.
A lakosság 18 százaléka Budapesten él, a legsűrűbben lakott vármegyék Pest, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, amíg a legritkábban lakott Somogy vármegye.
A népszámlálás projektvezetője ismertette, 4,6 százalékkal nőtt a lakásállományok száma, kivéve Békés vármegyét. Kovács Marcell a sajtótájékoztató végén bemutatta a KSH új népszámlálási adatbázisát, amelynek próbaverziója kipróbálható a 2011-es adatokkal a http://go.ksh.hu/222 címen.
(MTI korrigálva)
