Káosz alakulhat ki.
Szakmai egyeztetésre gyűltek össze az egészségügyi szakdolgozók csütörtökön, hogy megvitassák az egészségügyben történt változásokat és a bérkérdést.
Egy év végi rendelet szerint ugyanis nem januártól, hanem
csak júliustól
kapnak béremelést a szakdolgozók. A kétlépcsős emelés második ütemére is sokat kell majd várni, az ugyanis csak 2024. március 1-jétől várható. Erre az időpontra a szakdolgozók átlagos alapbérének el kell érnie a januárban megemelkedett orvosi alapbér 37 százalékát.
A kétlépcsős béremelés üteme felháborodást váltott ki a szakdolgozók között, mert valójában az emelés éves szinten mindössze 10–12 százalékos, a jelenleg 20 százalék feletti inflációt sem kompenzáló növekedést jelent.
Ezt bérfelzárkóztatásnak sem lehet nevezni, mondta a 24.hu-nak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, aki hozzátette:
sztrájktárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal.
A törvény szerint sztrájktárgyalást a kormánnyal való megállapodás alapján lehet folytatni, és meg kell állapodni az elégséges szolgáltatásokban.
Már most több helyen olyan kevés a szakdolgozó, hogy alig lehet biztosítani a minimális szolgáltatást is. Ha erre jön még a sztrájk, akkor a betegeknek biztosan nagyon sokat kell majd várniuk egyes ellátásokra, és Soós Adrianna azt is elképzelhetőnek tartja, hogy szabadságon lévő egészségügyi dolgozókat kell behívni, hogy a tiltakozó akció esetén biztosítani lehessen az elégséges szolgáltatást, amelyről a sztrájktárgyalás során egyeznek meg.
Azt is elmondta, akkor állnak bele bármilyen tiltakozó akcióba, ha ahhoz a FESZ tagjainak legalább 10 százaléka előzetes nyilatkozatban csatlakozik. A tiltakozásnak többféle formája lehet. Közös szimbólumok használata (jelvény, karszalag, ruha) vagy erősebb akciók: felmondások letétbe helyezése vagy az önként vállalt túlmunka felmondása.
(via 24.hu)
