Nem félnek.
Újabb két követeléssel egészítette ki az eddigi négyet a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, amit Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár számára is eljuttattak levélben.
A PDSZ megemlítette, hogy
január 31-ére figyelmeztető sztrájkot hirdet
a szakképzésben is, amely eddig döntően kimaradt a tiltakozás-sorozatból. Erre azért van szükség, mert a pedagógusok ez idáig nem tudták kiharcolni az általuk üdvösnek tartott változtatásokat.
Ötödik követelésük, hogy a sztrájkjog helyreállításának érdekében helyezzék hatályon kívül a salátatörvényként elfogadott 2022. évi V. törvény 14. és 15. §- át, valamint a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosítását.
„A törvény 14. §-ában foglaltak, amelyek egy salátatörvényben — mindenféle egyeztetés nélkül – kerültek az Országgyűlés elé,
súlyosan korlátozzák a közoktatásban foglalkoztatottak Alaptörvényben foglalt jogát.
A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás nem azonos valamely közfeladat zavartalan ellátásával. A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás célja
nem lehet az,
hogy a sztrájk ne okozzon semmiféle zavart a munkáltató működésében, gyakorlatilag észrevétlen legyen a külvilág számára, tekintettel arra, hogy ezáltal a sztrájknak éppen a nyomásgyakorló funkciója vész el”
— írták.
Hangsúlyozták: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a sztrájkjog gyakorlását súlyosan korlátozta, esetenként ellehetetlenítették a sztrájkba lépés feltételei, mivel a munkáltatói oldal számára időhúzásra adott lehetőséget, továbbá arra is felhívták a figyelmet, hogy a Kúriát a törvényben meghatározott határidők nem kötik.
„Javasoljuk ezért, hogy a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésébe kerüljön vissza a 2010-ben hatályon kívül helyezett, még elégséges szolgáltatásról szóló utolsó mondat: „»Ennek mértéke és feltételei a sztrájkot megelőző egyeztetés tárgyát képezik.«, valamint
kerüljön hatályon kívül
a törvény 4. § (3) és (4) bekezdése!”
— olvasható levelükben.
Hatodik pontként kérték a 4/2023. (I. 12.) kormányrendelet visszavonását, mert szerintük
a kormány visszaélésszerűen alkalmazza a felhatalmazási törvényt.
„Erre hivatkozva írta felül rendeletével a munka világát meghatározó törvényeket úgy, hogy azoknak semmi köze sincs a háborús veszélyhelyzethez, ráadásul
visszamenőleges hatállyal hozott
olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a rendelet hatálybalépése előtti cselekedetet is ez alapján szankcionálhatja a munkáltató, mégpedig a legsúlyosabb módon, a foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetésével”
— írták.
(444.hu nyomán)
