Nem lesz fáklyásmenet.
Az Európai Központi Bank tovább emeli a kamatokat annak ellenére is, hogy lassul az eurózóna üzleti aktivitása a rekordmagas infláció mellett — mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke.
Az Európai Parlamentben hétfőn felszólaló EKB-vezető szerint a nagyfokú bizonytalanság, a szigorodó pénzügyi feltételek és a mérsékeltebb globális kereslet nyomást gyakorol a gazdasági növekedésre, ami várhatóan „tovább gyengül az idei év végén és a jövő elején„.
Christine Lagarde szerint az EKB határozottan elkötelezett az iránt, hogy az inflációt a középtávú célszintre csökkentse. Ennek érdekében a kamatokat olyan szintre kell emelni, ami ahhoz szükséges, hogy az infláció a 2 százalékra csökkenjen.
Az EKB vezetője egyébként úgy véli, hogy az eurózóna inflációja még nem érte el a csúcsot.
„Szeretném azt hinni, hogy az infláció októberben elérte a csúcsot, de attól tartok,
ez nem így van„
— mondta Christine Lagarde.
Októberben az euróövezet éves inflációja rekordszintű, 10,6 százalék volt a szeptemberi 9,9 százalék után. Az előzetes novemberi adatokat szerdán teszik közzé, elemzők véleményének az átlagában az szerepel, hogy a mutató 10,4 százalékra lassult.
A Magyar Nemzeti Bank elemzéséből kiderült, Magyarországon ráadásul az eurózóna átlagánál jóval magasabb,
21,1%-os volt az infláció októberben
az egy évvel ezelőtti adathoz képest, ami 20 éves rekord. Az, hogy az eurózónában sem várható számottevő javulás a közeljövőben, indikálja, hogy Magyarországon is folytatódhat a drágulás.
A Reuters által megkérdezett szakértők azzal számolnak, hogy az eurózóna inflációja idén 8,5 százalék, jövőre 6 százalék, 2024-ben pedig 2,4 százalék lesz és 2025-ben éri el az EKB 2 százalékos célszintjét.
(MTI/Nyugati Fény)
