Már csak két ország nem írta alá.
Törökországot és Magyarországot is felszólította a finn és a svéd NATO-tagság ratifikálására Annalena Baerbock német külügyminiszter csütörtökön. A NATO madridi csúcstalálkozóján mindkét ország azt az ígéretet tette, hogy lehetővé teszik a két skandináv ország csatlakozását.
„És most éppen ezt kellene tenni”
— hangsúlyozta Baerbock, miután Tobias Billstrommel, a svéd diplomácia vezetőjével tárgyalt Berlinben.
A magyar kormány hónapok óta, mondvacsinált indokokra hivatkozva tolja el magától a svéd és finn NATO-tagságról való szavazást, miközben ennél jóval jelentéktelenebb ügyeket is átvernek Orbánék a parlamenten.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindezt azzal próbálta megindokolni, hogy az Európai Bizottság „sok házi feladatot adott” a parlamentnek elfogadandó törvényjavaslatokkal. Gulyás magyarázata azonban nem helytálló, tekintve, hogy az Országgyűlés előbb dönt például az Aranybulla emléknapjáról, vagy egy Horthy-szoborról, mint a NATO-bővítéséről.
A német külügyminiszter közölte: Németország az elsők között ratifikálta a csatlakozási kérelmeket és a többi NATO-tagállamot is folyamatosan erre biztatja.
A NATO 30 tagjából 28 már aláírta a szerződéseket.
A német külügyminiszter megjegyezte: az egész tömb biztonsága érdekében fontos, hogy a ratifikációra még az év vége előtt sor kerüljön.
Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt kedden találkozott Ulf Kristersson új svéd kormányfővel Ankarában, de tárgyalásukon nem sikerült megállapodniuk. A következő svéd, finn és török csúcstalálkozó novemberben lesz Stockholmban.
Törökország azzal vádolja a két északi országot, hogy támogatják a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát. Ankara a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bábjaként és terrorszervezetként tekint az YPG-re. Erdogan egyik követelése, hogy Svédország és Finnország adja ki a területén tartózkodó állítólagos terroristákat.
(hvg.hu)
