Cikkünk frissül.
Újabb árstopokat vezet be a kormány — közölte a szerdai kormányinfón Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszélt, hogy a gazdasági helyzetről, uniós kérdésekről, és energetikai kérdésekről is szó volt a keddi kormányülésen. Szerintük a szankciós politika a legnagyobb probléma.
Gulyás azt mondta: a 9. szankciós csomag hírére emelkedett a gáz ára. Az energiaárak emelkedése jelenik meg szerinte az élelmiszerárakban is.
„Amíg szankciók lesznek, addig szankciós infláció is lesz”
— fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormány a jövő év végére a felére akarja szorítani az inflációt, ezért tartják fenn az árstopokat, és a kamatstopot a kkv-k számára.
Gulyás azt mondta, ez mérsékeli az inflációt. A kormány új árstopokról döntött. Két termékről van szó:
a tojásról és a burgonyáról.
A friss tojás és a burgonya bruttó kiskereskedelmi ára 2022. szeptember 30-i árnál nem lehet magasabb. A nagybani piacokra ez nem vonatkozik. Gulyás Gergely szerint ez fékezni fogja az inflációt. Ezek az árak egyelőre december 31-ig vannak rögzítve.
Közölte, hogy tárgyaltak a jövő évi rezsiárakról, amelyek jelenleg dec. 31-ig vannak rögzítve.
Közölte: a rendszerhasználati díj jövőre nem emelkedhet a lakossági fogyasztók számára. Hozzátette: ez a díj az energiaárak emelkedése miatt emelkedik.
A kiegyenlítő szolgáltatást nyújtó erőművekre extraprofit-adót fognak kivetni.
2022-ben 13 százalékban, 2023-ban pedig 10 százalékban állapítják meg az adókulcsot, ez pedig mintegy 40 milliárd forintos pluszt jelent a költségvetésben.
Az uniós ügyekkel kapcsolatban: szerinte Magyarország nagyon sokat tett azért, hogy megkapja a pénzeket. 17 vállalást tettek, elfogadták a törvényeket, létrejött az Integritás Hatóság.
Azt tapasztalták a tárgyalások során, hogy az EU újabb igényeket is támasztott. Ezek közül azt teljesítik, ami
nem ellentétes az „ország érdekeivel”.
Gulyás szerint Magyarországon az igazságszolgáltatás teljesen független, szervezetileg is külön áll az államtól, így szerintük alaptalanok a Bizottság aggályai, de orvoslásuk nem áll annyira ellentétben a magyar érdekekkel, hogy ne érné meg őket megtenni.
Nem alapvető szervezeti változásokról van szó, hanem hatásköri kérdésekről — tette hozzá.
Az M1 kérdésére a szankciókról azt mondta: az energetikai szankciókat eddig sem támogatták, és a 9. szankciós csomagban sem fogják ezeket támogatni.
Szentkirályi Alexandra a nemzeti konzultációról elmondta, hogy az ívek kézbesítését még nem fejezték be.
Kérdésre Gulyás közölte, hogy nem kívánnak támogatást adni azoknak a cégeknek, amelyeket érint az árstop, viszont a kiskereskedelmi, kistelepülési bolthálózatoknak fognak támogatást adni, erről
hétfőn lesz bejelentés.
Elmondta azt is, hogy a gyármentő programhoz hasonló támogatási programra a jelenlegi helyzetben nincsen lehetőség.
Megkérdezték azt is, hogy miért nem ratifikálta még a kormány Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Erre azt felelte:
Ezt az Országgyűlésnek kell ratifikálnia. A kormány szándéka világos, még ebben az ülésszakban szeretnének dönteni róla.
Gulyás Gergely további részletként elmondta a tojás és a burgonya élelmiszerárstop alá kerüléséről, hogy a többi termékhez hasonlóan év végéig hozták meg ezt a döntést, hogy utána egységesen határozhassanak ezekről.
Az inflációval kapcsolatban kérdésre azt mondta: az elszabadult energiaárakat kellene kezelni. Ezeknek egyik oka szerinte a háború, a másik az energetikára is kiterjedő uniós szankciók, ezen kell változtatni.
Hozzátette, az infláció mértéke függ a kitettségtől, Magyarország nagy mértékben kitett mind az olaj, mind a gáz esetén külföldi beszerzésnek, ráadásul ezeket Oroszországtól szerezzük be, így a szankciók, vagy az azokkal való fenyegetés súlyosabb hatást gyakorol az árakra, mint más uniós országoknál.
A pedagógusok béremeléséről azt mondta: mindenki egyetért abban, hogy
radikálisan emelni kell a béreket.
Ha nem tudnak megállapodni az uniós forrásokról, akkor nem tudnak ekkora béremelést adni, mivel a költségvetésnek vannak keretei és korlátai, ezeket odáig tágítják, ameddig lehet.
A béremelés valamivel több mint felét fizetnék az uniós forrásokból, a többit a magyar költségvetés teszi hozzá, 2025 után csak a költségvetés vállalja ezeket a terheket.
A közös uniós hitelfelvétellel kapcsolatban azt közölte: igent mondanak arra, hogy anyagilag támogassák Ukrajnát, de a Magyarországra eső részt kétoldalú alapon adják oda Ukrajnának.
A közös hitelfelvételt elmondása szerint korábban is ellenezték, szerintük ez veszélyes lépés, ezért akkor sem támogatják, ha megkapják a helyreállítási alap pénzeit.
Arra a kérdésre, hogy áthárítják-e az árstopot a boltok a vásárlókra más termékeken, Gulyás azt mondta: a kisboltoknál azért nincs ilyen hatás, mert ott leginkább az alapvető élelmiszerekből vásárolnak, ezért kapnak külön támogatást a kisboltok.
A nagyobb boltoknál árverseny van, ezért Gulyás nem gondolja, hogy teljesen át lehet hárítani az árstopot más termékeken keresztül a fogyasztókra.
Az nem zárja, hogy esetleg részben mégis megkísérlik ezt, vagy akár meg is teszik, de teljes egészében nem tudják áthárítani.
