Novák Katalin aláírására vár a törvény.
Az Alkotmánybíróság egyhangú döntése értelmében nem alaptörvény-ellenes, ha állampolgárok is felléphetnek korrupciós ügyek gyanúja esetén, mivel ez nem sérti az ügyészséget megillető vádmonopólium elvét. Az erről szóló törvény így most Novák Katalin köztársasági elnök elé kerül, és kihirdetésre vár — írta a hvg.hu.
Az Országgyűlés október 3-án fogadta el a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, aminek a legfontosabb pontja, hogy a jövőben bárki számára alkalmazható lesz az úgynevezett vádkikényszerítés intézménye a kiemelt korrupciós ügyekben.
Ennek értelmében ha az ügyészség eddig ejtett egy korrupciós ügyet, a szabályozás szerint az érintettek csak pótmagánváddal kényszeríthették ki a bírósági eljárást, más pedig nem is értesült a nyomozás megszüntetéséről. A módosítás után viszont már bárki kérhet jogorvoslatot korrupciós ügyekben. Egyébként ezt a javaslatot nyújtotta be elsőként a kormány az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a nyáron.
A törvénymódosítást, annak elfogadása után maga az országgyűlési többség küldte felülvizsgálatra az Alkotmánybírósághoz, mert kérdéses volt, hogy az megfelel-e az alaptörvényben foglaltaknak, ami ugyanis kimondja, hogy az ügyészség „mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”.
Az Alkotmánybíróság viszont most kimondta:
maradhat a megszavazott törvény szövege.
Az Alkotmánybíróság döntését egyhangúlag hozta meg, melyhez három párhuzamos indoklást is mellékeltek.
Ezek egyikében Czine Ágnes alkotmánybíró azt írta: kiemelt közérdekből fakad az új eljárási lehetőség, „amely a közhatalom gyakorlásának, illetve a közpénzek elköltésének társadalmi kontrollját szélesíti, annak érdekében, hogy fokozza az esetleges visszásságok hatékony felderítését és szükséges esetben szankcionálását”.
(hvg.hu)
