Elmondása szerint ő is sokszor megdöbben a drágulás mértékén.
Interjút adott a Forbes-nak Heiszler Gabriella, a SPAR vezetője. A téma elsősorban az infláció és az élelmiszerdrágulás volt, amelynek mértéke sokszor még őt is megdöbbenti.
„Ismerem a saját statisztikáinkat, pontosan tudom, hogy mi mennyivel drágul. De amikor vásárláskor látom a számlát, én is csak nézek, hogy „te jó ég!” És én is észreveszem saját magamon, amit a vásárlóknál is tapasztalunk: valamilyen szinten mindenki elkezd lefele vásárolni, egyre olcsóbb termékeket vásárolunk.”
— mesélte.
Elmondta, hogy a saját márkás termékeik az egyetlen szegmens, ahol nagyobb mennyiség fogy a válság kezdete óta: itt éves szinten 4-5 százalékkal többet adnak el, miközben a teljes forgalom folyamatosan csökken.
Az eladott termékek típusa is megváltozott, például a vásárlók az olcsó szénhidrátok felé fordultak.
„Hiába drágább a tészta, még mindig olcsóbb egy családot tésztával jóllakatni, mint hússal vagy zöldséggel. A pékáruk forgalmában is látjuk a változást, a kenyér kelendőbb lett: olcsóbb egy kiló kenyér, mint egy kilónyi kifli vagy egyéb pékáru.”
— magyarázta a SPAR vezetője.
A beszélgetésben a hatósági ár is szóba került. Heiszler Gabriella elmondta, hogy kizárólag csirkemellből és cukorból vannak mennyiségi problémáik, másból nem igazán, a veszteséget azonban megérzik.
„Van egy vásárlói „árelfogadósági hajlandóság”,
nem tudjuk kompenzálni
a teljes veszteséget. Pláne, és ez az igazi probléma az árstopokban, hogy a hatósági ár csak a kiskereskedelmet fojtja le.
Pedig a terméknek van termelője, gyártója, nagykereskedője is, de a hatósági ár csak minket, a kiskereskedőt köti. Több mint nyolc hónapja tartanak az árstopok, még mindig veszteségünk keletkezik a hatósági áras termékeken.”
— mondta.
A kormánnyal kapcsolatban nincsenek jó tapasztalatai: bár miniszteri szinten meghallgatják őket, nagyon csekély a hatása ezeknek a beszélgetéseknek. Annyit válaszolnak nekik, hogy nekik a vásárló a fontos, akik úgysem értik, hogy a hatósági árat megfizetik máshol.
Az árstoppal azonban nem csak ennyi probléma van: a SPAR vezetője szerint a hatósági áras termékeket sem jól határozták meg.
„Azért, mert a 2,8 százalékos tejen van árstop, a 1,5 százalékoson nincs. A forgalom a 2,8 százalékos tej felé terelődik, tehát több tejzsírt vonnak ki a gyártók a piacról, a folyótejbe adják el a tejzsírt a trappista helyett, ami a kínálaton át drágítja a sajtokat. A hatósági árazásnak középtávon ilyen hatása van.”
— fejtette ki.
A nagy drágulás oka Heiszler Gabriella szerint nagyrészt a forint árfolyama. Példaként a tojást említette:
„Ha a magyar beszállító 10 centért drágábban tudja eladni a tojást Ausztriában, mert a forintárfolyam elszállt, akkor nem fogja csak azért nekünk adni, mert magyarok vagyunk. Kénytelenek vagyunk annyit fizetni érte, amennyit kér.”
