Utolérhetetlenek vagyunk.
„1956 egy igazodási és különleges erkölcsi, szellemi tájékozódási pont az egész magyar nemzet számára”
— jelentette ki Nagy István agrárminiszter az 1956. évi forradalom és szabadságharc emléknapja, október 23-a alkalmából rendezett ünnepségen kedden a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
A miniszter a tárca közleménye szerint a nemzeti ünnep kapcsán arról beszélt, hogy 1956. október 23. „mindenki szabadságát jelenti„, azoknak a szabadságát, akik magukat nem pusztán egyénként, de közösségként, sőt nemzetként határozzák meg, ragaszkodnak a nyelvükhöz, egyedülálló kultúrájukhoz, és hazának élik meg szülőföldjüket, határon innen és túl.
A tárcavezető arról beszélt: a magyar mezőgazdaság a kihívások ellenére folyamatosan biztosítja a lakosság jó minőségű, biztonságos élelmiszerrel való ellátását, miközben emelkedett a kibocsátás és az agrárexport. Az agrárium nemzetstratégiai ágazat lett, amelyben a siker egyik záloga az ágazati szereplők közötti összefogás — mondta.
Kitért arra is, hogy a történelmi léptékű aszály, a közelünkben dúló háborús konfliktus és — az Orbán-kormány által agyonszajkózott — „elhibázott” uniós politika hatására kibontakozó
gazdasági és energiaválság sem akadályozza a magyar agráriumot a helytállásban.
Nagy István az ünnepség keretében kitüntetéseket adott át. Kiemelte: a napjainkra jellemző rendkívüli időkben különös súlya van annak, ha szép számmal akadnak olyanok, akik minden nehézség ellenére hisznek magukban, és tudásukat felhasználva kiemelkedő munkát végeznek.
A díjazottak teljesítménye nemcsak őket és a szűkebb környezetüket gazdagítja, hanem az egész nemzetet szolgálja a példamutatásukon keresztül — szögezte le a tárcavezető a közlemény szerint.
(MTI korrigálva)
