Rengeteg vidéki kórházban már be is következett a tragédia.
Túlterheltség és az átjelentkezők nagy száma miatt kellett a múlt héten másfél napra leállítani a betegfelvételt Magyarország egyik legnagyobb nevű szülészeti osztályán, a budapesti Szent Imre kórházban — írta a hvg.hu.
A hírek szerint az egyre több hasonló döntés hátterében az egészségügy rendszerszintű hibái állnak. Az új szolgálati jogviszony miatt sok szülész-nőgyógyász inkább a magánpraxist, a nyugdíjat vagy a külföldi munkavállalást választotta, ami miatt hiány van szakorvosokból.
A Szent Imre kórház szülészetének másfél napos leállásának hírére sokan meglepődtek, pedig a közelmúltban több kórházban is meghozták ezt a drámai döntést, így a várandós kismamáknak másik intézményt kell keresniük. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) határozata szerint a mezőtúri kórházban az aneszteziológus szakorvos hiánya okoz problémát, az intézményben idén már másodszor fordul elő, hogy ügyeleti időben nem lehet náluk szülni.
Szintén ügyeleti időben nem tudja fogadni a koraszüléssel érintett nőket a szolnoki Hetényi Géza Kórház szeptember több napján, Tatabányán a Szent Borbála Kórházban augusztusban négy alkalommal is szüneteltetni kellett a szülészeti ügyeletet
„szakmai minimumfeltételek átmeneti hiánya miatt”.
A teljesség igénye nélkül: idén nyáron hetekig szünetelt a szülész-nőgyógyászati ellátás Várpalotán, június elseje óta Pécsre viszik át a mohácsi nőket szülni, a mátészalkai kórházból októberig délután fél 2 után Nyíregyházára vagy Fehérgyarmatra kell menni, de júniusban pár napig még a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban sem lehetett szülni.
A tragikus állapotok különösen gyakran érintik a szülész-nőgyógyászati osztályokat. Ennek oka az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, amely már tavaly év elején is káoszt és bizonytalanságot hozott az ágazatban. 2021 januárja óta a törvény szigorúan bünteti a hálapénz elfogadását, március 1-től pedig az állami és a magánpraxis együttes végzése is tilos. A szülész-nőgyógyászati szakmában ez lényegében megtiltotta a fogadott orvos gyakorlatát,
a kismamák nem szülhetnek azoknál, akikhez magánpraxisban várandósgondozásra jártak.
Az új törvények miatt a kismamák és az orvosok is választás elé kerültek, sokuk pedig úgy döntött, hogy nem írja alá az új jogviszonyt, hanem magánpraxisban folytatja tovább.
Ugyanis hiába emelték fel az orvosok ügyeleti díját 2022 január elsejétől, ez rájuk nem érvényes, csak azokra, akik aláírták az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt.
„Így néha még az is előfordul, hogy egy beosztott kétszer annyi pénzt kap, mint az ügyeletvezető szakorvos”
— fogalmazott a hvg.hu egyik forrása.
A legtöbb magyarországi szülészeten pedig az ügyeletvezető szakorvosokból van a legnagyobb hiány, ám ha ők nincsenek, akkor az ellátás sem biztosított.
Az orvosok már a jogszabály életbe lépése előtt arra hívták fel a figyelmet, hogy teljes szülészeti osztályok kerülhetnek majd a működésképtelenség szélére. Úgy tűnik, félelmeik beigazolódtak, hiszen idén nyárra rengeteg intézményben jelentkezett a probléma. A szakmában most sokan attól félnek, hogy ha ez a trend így folytatódik, akkor előbb-utóbb
összeomlik a rendszer, ahogy az már a kisebb vidéki kórházakban be is következett.
„Nagyon sokan már idősek, mások a külföld felé kacsintgatnak, a többiek meg elmentek magánba. Ha nálunk egy ember megbetegszik, vagy más ok miatt kiesik, nem tudjuk ellátni a szülészeti ügyeletet, ezen pedig sokáig az átvezénylések sem fognak segíteni”
— értékelte a drámai helyzetet egy szülész-nőgyógyász.
(hvg.hu)
