Nekiment Nagy Mártonnak a Bankszövetség — Nem tetszik nekik a kormány legújabb bejelentése

Az extra terhek 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítják meg.

Gulyás Gergely és Nagy Márton a szombati kormányinfón jelentette be, hogy a kormány az árstopok fenntartása mellett a kamatstop meghosszabbításáról is döntött. A kamatstop egyébként is csak december szűnt volna meg, ám a kormány bejelentette, fél évvel, 2023 június végéig meghosszabbítják az intézkedést.

Minderre reagált hétfői közleményében a Magyar Bankszövetség. Mint írták, a magyar gazdaság növekedésének érdekében az általuk piactorzítónak nevezett kamatstopot nem félévvel kéne meghosszabbítani,

hanem fokozatosan kellene kivezetni.

Hozzátették: az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell, és tudják, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop – amelynek terheit a bankszektor viseli – sok háztartásnak adhat stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre — írták közleményükben.

„Az aktuális külső körülményektől függetlenül a hitelek árazása minden esetben meghaladja a betétek árazását, hiszen hitelt kizárólag olcsóbb forrásokból lehet folyósítani. Tíz és húsz százalék közötti inflációs időszakban, a tíz százalékos állampapírhozamok korszakában a BUBOR 2,02 százalékos rögzítése tisztán piaci alapon határozottan vitatható a bankszövetség szerint”

— írták, hozzátéve, a kamatstop féléves hosszabbítása megközelíti egy teljes évi bankadó összegét, nagyjából

70 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak a jelenlegi kamatokkal számítva.

Az extra adóval együtt a bankok éves többletterhe már meghaladja az 500 milliárd forintot – ami nagyságrendileg azonos a bankszektor tavalyi teljes évi eredményével.

Mindezen terhet pedig olyan gazdasági nehézségek közepette viseli az ágazat, amelyek a pénzintézeteket is sújtják. Az erősen szabályozott bankszektor előtt álló további feladat a háborús helyzettel összefüggő recesszió kockázatai miatt szükséges céltartalékok biztosítása is — tették hozzá.

Közleményükben arra is kitértek, hogy a felsorolt extra terhek viselése

mintegy 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítja meg,

ami nagyságrendileg egy százalék GDP bővülés elvesztését vonja maga után

Hangsúlyozták: az elmúlt években a kormány, a jegybank és a bankszektor folyamatosan felhívta az érintett ügyfelek figyelmét a fix kamatozású kölcsönök biztonságára. A 3 havi BUBOR értéke tavaly január óta 0,75 százalékról a jelenlegi 13 százalékra emelkedett. A kamatstop során a 2,02 százalékos BUBOR szint alkalmazásával kizárólag a bankszektor viseli a kockázatot és költségeket – miközben az ügyfelek a törvényeknek és MNB rendeleteknek megfelelően többször kaptak tájékoztatót a változó kamatozású hitelek kockázatairól, és számos személyre szóló felhívást, hogy lépjenek át a biztonságosabb fix kamatozású hitelbe.

Megjegyezték: „Ez a gyakorlat nem erősíti az ügyfelek pénzügyi tudatosságát”.

„A bankszektornak elemi érdeke a hitelezés fenntartása és az ügyfelek fizetőképességének megőrzése. Ugyanakkor betétesekkel és tulajdonosokkal szemben kötelezettség a prudens működés és a gazdasági fejlődés támogatása”

— áll közleményükben.

(444.hu)

 

Valódi Hírek