Az extra terhek 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítják meg.
Gulyás Gergely és Nagy Márton a szombati kormányinfón jelentette be, hogy a kormány az árstopok fenntartása mellett a kamatstop meghosszabbításáról is döntött. A kamatstop egyébként is csak december szűnt volna meg, ám a kormány bejelentette, fél évvel, 2023 június végéig meghosszabbítják az intézkedést.
Minderre reagált hétfői közleményében a Magyar Bankszövetség. Mint írták, a magyar gazdaság növekedésének érdekében az általuk piactorzítónak nevezett kamatstopot nem félévvel kéne meghosszabbítani,
hanem fokozatosan kellene kivezetni.
Hozzátették: az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére. A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell, és tudják, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop – amelynek terheit a bankszektor viseli – sok háztartásnak adhat stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre — írták közleményükben.
„Az aktuális külső körülményektől függetlenül a hitelek árazása minden esetben meghaladja a betétek árazását, hiszen hitelt kizárólag olcsóbb forrásokból lehet folyósítani. Tíz és húsz százalék közötti inflációs időszakban, a tíz százalékos állampapírhozamok korszakában a BUBOR 2,02 százalékos rögzítése tisztán piaci alapon határozottan vitatható a bankszövetség szerint”
— írták, hozzátéve, a kamatstop féléves hosszabbítása megközelíti egy teljes évi bankadó összegét, nagyjából
70 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak a jelenlegi kamatokkal számítva.
Az extra adóval együtt a bankok éves többletterhe már meghaladja az 500 milliárd forintot – ami nagyságrendileg azonos a bankszektor tavalyi teljes évi eredményével.
Mindezen terhet pedig olyan gazdasági nehézségek közepette viseli az ágazat, amelyek a pénzintézeteket is sújtják. Az erősen szabályozott bankszektor előtt álló további feladat a háborús helyzettel összefüggő recesszió kockázatai miatt szükséges céltartalékok biztosítása is — tették hozzá.
Közleményükben arra is kitértek, hogy a felsorolt extra terhek viselése
mintegy 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítja meg,
ami nagyságrendileg egy százalék GDP bővülés elvesztését vonja maga után
Hangsúlyozták: az elmúlt években a kormány, a jegybank és a bankszektor folyamatosan felhívta az érintett ügyfelek figyelmét a fix kamatozású kölcsönök biztonságára. A 3 havi BUBOR értéke tavaly január óta 0,75 százalékról a jelenlegi 13 százalékra emelkedett. A kamatstop során a 2,02 százalékos BUBOR szint alkalmazásával kizárólag a bankszektor viseli a kockázatot és költségeket – miközben az ügyfelek a törvényeknek és MNB rendeleteknek megfelelően többször kaptak tájékoztatót a változó kamatozású hitelek kockázatairól, és számos személyre szóló felhívást, hogy lépjenek át a biztonságosabb fix kamatozású hitelbe.
Megjegyezték: „Ez a gyakorlat nem erősíti az ügyfelek pénzügyi tudatosságát”.
„A bankszektornak elemi érdeke a hitelezés fenntartása és az ügyfelek fizetőképességének megőrzése. Ugyanakkor betétesekkel és tulajdonosokkal szemben kötelezettség a prudens működés és a gazdasági fejlődés támogatása”
— áll közleményükben.
(444.hu)
