Ha nő a rezsi, azok is megszaporodnak, akik mérgező anyagokat égetnek.
Hidegzuhanyként érte a magyarokat a rezsiemelés. A rosszul szigetelt és magas energiafogyasztású családiházakban lakóknak havonta százezrekkel is nőhetnek a kiadásaik. Így nem csoda, hogy a változtatás pillanatában mindenki megrohamozta a napelemes és kályhás cégeket — írja beszámolójában az Euronews.
Ugyan a napelemek ára az utóbbi időben 42 százalékkal nőtt, a dráguló energiaárak miatt az új felhasználók már 5 éves megtérüléssel számolhatnak az eddigi 10 év helyett, ami sokakat ösztönözhet a váltásra. Eddig 43 ezren indultak az EU által finanszírozott lakossági napelemes pályázaton, negyedük már el is nyerte a visszatérítést.
A Portfolio elemzője, Weinhardt Attila viszont mindenkit arra figyelmeztetett, hogy a hatalmas túljelentkezés miatt azok, akik most adják be a pályázatukat valószínűleg már ki fognak csúszni a december 31-i határidőből. Márpedig semmi
sem utal arra, hogy a magyar kormány meg fogja hosszabbítani ezt a támogatási formát.
Így maradt a spórolás, amit a magyarok már el is kezdtek, ugyanis
júliusban 5,6 százalékkal esett az áramfelhasználásuk az előző év hasonló időszakához képest.
Weinhardt Attila szerint azonban ez egy hosszú folyamat, és napelemőrület ide-vagy oda, a magyar energiamix egyhamar nem fog megváltozni.
„Már csak azért sem, mert rengeteg magyarnak nincsen pénze a sok milliós modernizálásra. Ők szigetelőanyag és napkollektor helyett tűzifát vesznek…rosszabb esetben lopnak. Így a szilárdtüzelésű kályhák iránti kereslet is jelentősen megugrott”
— fogalmazott az elemző.
Nagy Zoltán, a kalyhabolt.hu vezetője éppen Horvátországban nyaralt, amikor bejelentették a rezsicsökkentés csökkentését. Mikor délelőtt már a tizedik árajánlatkérést kapta, úgy döntött, hogy megnézi a hírekben mi történt otthon.
„Nyugat-Európában korábban elindult ez a folyamat, mert ott nem volt rezsicsökkentés. Így amikor nálunk bejelentették a rezsiváltozásokat, akkor már egy év várakozási időnél jártunk bizonyos kályhatípusok esetében. Most pedig másfél évnél tartunk”
— mondta Nagy Zoltán, aki szerint nem lesz könnyű kiváltani a gázfűtést. Egyrészt egy kályhát tudni kell kezelni, másrészt a tűzifa is megdrágult és igazán nem mindegy, hogy mit és hogyan égetünk el.
A szakértővel a Levegő Munkacsoport is egyetért. Szerintük nem az a gond, hogy több a kályha, hanem, hogy
a szegényebb területeken szinte mindent a tűzre dobnak: lakkozott bútorokat, sőt műanyagot is.
A Levegő Munkacsoport szakértője, Szegő Judit elmondta: ha nő a rezsi, azok is megszaporodnak, akik mérgező anyagokat égetnek.
Északkelet-Magyarországon pedig tarthatatlanná válik a levegő minősége.
„Sokan nem tehetik meg, hogy tiszta tűzifát vásároljanak, vagy egyszerűen nem jutnak tűzifához, mert elfogyott. Így gyakoribb lesz az illegális anyagok elégetése. Ez pedig mérgező anyagokat juttat a levegőbe. Olyat is, amit a világháború alatt vegyifegyverként használtak”
— összegezte a Levegő Munkacsoport szakértője.
Szegő Judit úgy gondolja, hogy a kormánynak inkább a nyílászáró- és szigeteléscseréket kéne támogatnia, hogy ne az utcákat fűtsük. Hiszen az a legtisztább energia, amit fel sem használunk.
