Megdöbbentő számok.
Az Európai Parlament megrendelésére mind a 27 uniós tagállamban reprezentatív felmérés készült a polgárok médiafogyasztási szokásairól. A közvéleménykutatásban a 15 éves, vagy annál idősebbek személyeket kérdezték meg.
A megkérdezetteket a belpolitikai események érdeklik leginkább (50 százalékuk adta meg ezt első helyen), de az európai és nemzetközi ügyekről is majdnem ennyien tájékozódnak (46 százalék), csakúgy, mint a helyi vonatkozású hírekről (47 százalék).
Magyarországon valamivel alacsonyabbak ezek a számok: a hírfogyasztókat valamivel jobban érdekli a kül- (40 százalék), mint a belpolitika (37 százalék).
Ha az egyes országok adatait nézzük, az Európai Unióról a legkevesebben Franciaországban (57 százalék), a legtöbben pedig Romániában (90 százalék) tudtak felidézni közelmúltbeli híreket. Magyarországon 79 százalék emlékszik az Európai Unióval, 66 százalék pedig az EP-vel kapcsolatos közelmúltbeli hírre.
Magyarországon csaknem ugyanannyian tájékozódnak a televízióból (58 százalék) mint az online hírportálokról (57 százalék), de nálunk az uniós átlagnál lényegesen többen (43 százalék) használják hírforrásként a közösségi médiát.
Az európai válaszadók jobban bíznak a hagyományos médiacsatornákban és a nyomtatott sajtóban (illetve azok online változataiban), mint az online hírportálokban és a közösségi médiában. Akár a megszokott hagyományos, akár az online változatról van szó, a megkérdezettek átlagosan 49 százaléka a közszolgálati tévétől és rádiótól vár hiteles tájékoztatást. Ezt követi a nyomtatott sajtó, melyet 39 százalékuk választott. Másrészről a válaszadók 27 százaléka tartja megbízható hírforrásnak a kereskedelmi tévéket és rádiókat.
Magyarországon radikális elmozdulás figyelhető meg a hagyományos hírforrásoktól: sokan (a válaszadók negyede) a
közösségi médiában követett személyiségeket,
csoportokat vagy barátokat jelölték meg legmegbízhatóbb hírforrásként, ezt követi a közszolgálati média és az online híroldalak (22–22 százalékkal), majd az írott sajtó (21 százalékkal).
A közmédia hitelességén érdemes elgondolkozni, a 22 százalékos „bizalom” az EU-ban a legalacsonyabb, igaz, a lengyel 23 százalék sem sokkal több. Ugyanakkor az EU többi országában egyértelműen az állam által fenntartott hírcsatornák a leghitelesebbek, Finnországban 73 százaléknyian gondolják így, de Svédországban, Portugáliában, Észtországban vagy Luxemburgban is 66–67 százalék ez az arány.
(via hvg.hu)
