Elkészült a 2023-as költségvetés.
Kifejezetten érdekes, a fiskális politika szigorúságát megkérdőjelező költségvetési módosító javaslatot terjesztettek be a kormánypártok a 2023-as büdzséhez, a kormány támogatásával — írja a Portfolio.
A kormányzat azt hangoztatja, hogy a 2000 milliárd forintos csomagjával helyre teszi a költségvetés egyensúlyát idén és jövőre is, és közben néhány hét alatt akkorát változott a gazdasági környezet (energiaárak, infláció, euró-forint árfolyam, növekedés), hogy a jövő évi büdzsé tervezete már most ingatag, a kormány mégis talált 97 milliárd forintnyi plusz bevételt a jövő évi büdzsében, amivel még nem is lenne gond, de azzal már annál inkább, hogy mit csinál vele — írják.
Egy fideszes képviselő az utolsó pillanatban terjesztette szerdán az illetékes bizottság elé költségvetési módosító javaslatát, amely ugyan alapjaiban nincs nagy kihatással a jövő évi költségvetésre, de sokat elárul a költségvetési politika valódi irányáról.
Végül a módosító javaslatot a bizottság csütörtökön csatolta a 2023-as költségvetéshez, ami – mint írják – 97 milliárd forinttal növeli meg az államháztartás jövő évi bevételeit, és ezzel párhuzamosan a kiadásokat is.
Ezekre a célokra tervez biztosítani plusz forrásokat e módosító javaslat keretében a kormányzó párt:
- 5 milliárd forinttal több jut az eredeti előirányzatnál a Miniszterelnökségnek nonprofit és civil szervezetek támogatására.
- 18 milliárd forinttal növeli az eredeti 15 milliárdos kiadási keretet a Miniszterelnökségnél kulturális és értékmegőrző beruházások címen. (a lap hozzáteszi: egy másik soron ugyanezt a tételt csökkenti 2 milliárd forinttal, de nem részletezi annak okát).
- Az eredeti 27 milliárd forintos kiadási előirányzatot a Honvédelmi Minisztériumnál a versenysport és szakmai feladatok támogatása címén közel megduplázza a módosító 54,5 milliárd forintra.
- Szintén a HM-nél növeli 5 milliárd forinttal a Sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatását és 4,8 milliárd forinttal a kiemelt sportegyesületek támogatását.
- 7 milliárd forintos többletkiadással megduplázza a kormány a Technológiai és Ipari Minisztérium kormányzati szakpolitikák célját.
- És 3,5 milliárd forint pluszt kap a TIM a közlekedési társaságok forrásjuttatására is.
- Nagy vesztes a Külügyminisztérium, ahonnan a kormány elvon 22 milliárd forintot a központi igazgatásról, szinte a teljes összeget.
- A Miniszterelnöki Kabinetiroda több soron kap többlettámogatást. 8,4 milliárd forinttal növelik az Alkotmányvédelmi Hivatal személyi juttatásait, 1 milliárddal az egyéb működési kiadásait. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 17,9 milliárd forint helyett 30,7 milliárd forintot költhet el személyi juttatási célokra, és 1,6 milliárd forinttal többet egyéb működésre. A Nemzeti Információs Központ kiadásai 1,4 milliárd forinttal növekednek az eredeti tervekhez képest. Az Információs Hivatal pedig 5 milliárd forinttal költhet többet jövőre az eredeti terveknél.
- Szintén a Miniszterelnöki Kabinetirodánál nő 26,5 milliárd forinttal a kormányzati kommunikációval kapcsolatos kiadási sor, az eredeti 12 milliárd forintról szólt.
Mindezek tükrében a legérdekesebb az a kérdés, hogy vajon miből teremt fedezetet a plusz kiadásokra a kormány:
- Összesen 34 milliárd forinttal több áfabevételre számít.
- Valamint 10 milliárd forinttal növelte a jövedéki adóbevétel-előirányzatot.
- A központi költségvetési szervektől 35 milliárd forinttal több bevételt remél a kormány. 27 milliárd forint helyett 62 milliárd forint értékben.
- Az egyéb költségvetési kiadásokat pedig 15 milliárd forinttal faragja le.
- A beruházási tartalékból 4,5 milliárd forintot von el.
- A cégautóadó bevételeknél 6,4 milliárd forint helyett 79 milliárd forinttal számol a kormány. De közben a gépjárműadót 72,7 milliárd forinttal, vagyis ugyanezzel az összeggel csökkentette a kormány.
- Érdekesség továbbá, hogy a Rezsivédelmi Alapon belül átrendeződés történik. A Rezsivédelmi Alap központi kiadásait 600 milliárd forintról 670 milliárd forintra emeli a kormány, viszont az Energia árnövekedés kompenzáció kiadási sort megszüntette.
Ez arra utal, hogy már a kormány is látja, hogy nem lesz elég a rezsicsökkentés finanszírozására a betervezett 600 milliárd forint. Viszont így kérdéses, hogy az állami intézmények többlet energiaszámlákat miből fedezi a kormány jövőre. Főleg hogy közben a központi költségvetési szervektől elvenne 35 milliárd forintot jövőre.
A lap arra mutat rá, az eddigiek ismeretében, nem szokatlan, hogy a kormány talál magának itt-ott néhány milliárdot, ami nem is akkora baj, azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a központi költségvetés bevételi sorait (áfa, jövedéki adó például) úgy írja át a Pénzügyminisztérium, hogy
a mögöttes számításokat, hatástanulmányt már nem csatolja.
Banai Péter államháztartásért felelős államtitkár a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a magasabb forgalmi típusú bevételek mögött a magasabb infláció áll.
A 2023-as költségvetés fentebb bemutatott módosításai kifejezetten kedvezőtlen üzeneteket hordoz a jelenlegi környezetben — jegyzi meg a lap.
Az elemzők mára egyetértenek abban: a 2023-as költségvetés már csak a papíron létezik, a gyakorlatban semmissé vált. Egy ilyen helyzetben elkölteni a pluszban „talált” 100 milliárd forintot, igencsak kockázatos stratégia. Másrészt a módosító javaslat azt is jelenti, hogy nem következetes saját magával a fiskális politika. Ha a kormány valóban mindenáron a deficit lefaragására törekedne, akkor az időközben megtalált plusz milliárdokat is az egyenleg javítására fordítaná.
Mindezzel a kormány viszont azt üzeni, hogy egyelőre nincs szándékában végrehajtani egy piacbarát fordulatot a gazdaságpolitikában.
