Szerinte az egész háborúról másként kellene gondolkodnunk.
Kormányt kellett alakítani, és az egy olyan munka, ami megterheli az embert — ezzel magyarázta Orbán Viktor a Kossuth rádióban péntek reggel, hogy már öt hete elmarad a szokásos interjúja.
A kormány háromnapos kihelyezett soproni ülésén arra jutott a kormánypárt, hogy
a 2023-as év bizonytalan lesz,
a világot gyötörni fogja a háború és annak a gazdasági következményei, fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: az infláció egész Európát gyötri, és ez egy háborús infláció.
„A háborúból, úgy vélem, ki tudunk maradni, de a következmények alól nem húzhatjuk ki magunkat, és ilyen következmény az infláció. Részben a háború hajtja fel az árakat, illetve a nyugat által elfogadott szankciók is hozzájárulnak ehhez. Egy háborús gazdasági válságot kezelni tudó költségvetést hoztunk létre”
— mondta. A — többek közt — az olajembargóról szóló brüsszeli csúcsról úgy fogalmazott: nehéz csata volt, ő maga egyedül csatázott, de győzött a józan ész.
„Nekünk a rezsi egy nagy gond, azt kezelni kell”
— tette hozzá, megjegyezve, hogy ma a rezsivédelem Magyarországon már a családvédelem szinonimája.
Közölte az interjúban, hogy kiadnak egy rendeletet a rezsivédelem részletszabályairól, de ezt bővebben nem fejtette ki, csupán annyit mondott, hogy a kkv-k mégis benne maradnak a rezsivédelemben.
Az inflációval kapcsolatban azt mondta, hogy a szakértők szerint 15-16 százalékos lenne most, ha nem vezetik be bizonyos termékekre az árstopot.
A háborús inflációra szerinte a béke a megoldás, ezért azt kellene finanszírozni, nem a háborút.
Orbán úgy véli, hogy ha az unió folytatja a szankciós politikát, azzal az egész európai gazdaságot tönkreteszi.
„Szerintem másként kell gondolkodnunk az orosz–ukrán háborúról”
— fogalmazott, hozzátéve, hogy bizonyos üzleti körök, akiket Soros György szimbolizál, keresni akarnak a háborún. A háborús uszítókat vissza kell szorítani, Soros György az egyik legfőbb alakja ennek – mondta.
Arra reagálva, hogy egy uniós biztos felszólította a magyar kormányt a kettős benzinár megszüntetésére, azt mondta, azt kérik az uniótól, hogy fogadják el, rendkívüli helyzet van, ami rendkívüli megoldásokat kíván.
Ha nem volna benzinársapka, 700-900 forint között lenne a benzin, és ez rögtön megjelenne más árakban is. Brüsszelnek meg kell értenie, hogy emiatt el kell térni a szabályoktól, nem lehet alkalmazni az egy méret mindenkire jó szabályt — fogalmazott.
„Ez nem a baloldal évadja”
— mondta, hozzátéve, hogy a kormány széles felhatalmazást kapott a választáson, illetve megkapta a veszélyhelyzeti felhatalmazást a gyors döntésekhez.
Úgy véli, a többi kormány Európában azért van nehéz helyzetben, mert nekik csak kis többségük van. A háborúval kapcsolatban úgy fogalmazott:
Ukrajnának joga van megvédeni magát,
bár a fogadóirodák szerint nem túl jók az esélyei. A fő kérdése szerinte inkább az, hogy Európa hogyan reagál erre, és milyen megoldásokat keres.
„A baj az, hogy a béke hangján a magyarokon kívül szinte senki nem beszél”
— mondta.
„A háború árát nem fizethetik meg a magyar családok”
— hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a vállalatoknak most ezért kell több terhet vállalniuk.
„Néhány kis stiklit leszámítva nem fogják áthárítani az emberekre”
— mondta. Szerinte az emberek és a cégek ki fogják bírni, túllendülnek a nehézségeken. Közölte: ő szeretné meghosszabbítani a benzinárstopot és az élelmiszerárstopot, de erről majd csak később fognak dönteni.
