A kutatás szerint, még mindig a Nyugathoz tartoznának a magyarok.
A magyarok többsége nem szeretne közeledni Oroszországhoz, a Nyugathoz tartozás vágya még mindig lényegesen vonzóbb alternatívaként jelenik meg hazánkban. Putyin népszerűsége az elmúlt öt évben csökkent. A Telex megbízásából készített közvélemény-kutatást május végén a Závecz Research olyan kérdésekben, amelyekről 2017-ből is rendelkezésre állnak az adatok, így van mivel összehasonlítani, mennyit változott a helyzet — írja a Telex.
A kutatásból kiderül, hogy a magyarokban általánosan nőtt a bizalmatlanság a nemzetközi környezet iránt, de mivel hazánkban leginkább Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök megítélése romlott, a kontrasztból jelenleg a Nyugat jön ki jobban, hiszen a relatív vonzereje növekedett – értékelte a közvélemény-kutatás eredményét a Telexnek a Political Capital igazgatója. Krekó Péter szerint a magyar közvélemény alakulása Oroszországgal kapcsolatban megfelel a nemzetközi trendeknek, ez pedig azt mutatja, hogy „a háborús helyzetnek mégiscsak van egy olyan általános olvasta, hogy
ne bízzunk abban, aki egy szomszédos országot lerohan”.
Öt évvel ezelőtt az embereket megosztotta az a kérdés, hogy Magyarországnak közelednie kellene-e Oroszországhoz, vagy épp távolodnia lenne érdemes. A Závecz Research 2017 márciusában készített, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a válaszadók csaknem fele (48 százalék) közeledéspárti volt, de az elutasítók aránya is magas volt (41 százalék). Azt, hogy ez a barátkozási kedv az elmúlt években nőtt-e, vagy csökkent, mielőtt az idén februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, nem lehet megállapítani a rendelkezésünkre álló adatokból (de más kutatások alapján feltételezhető, hogy nem csökkent) — írja a lap.
Az mindenesetre világos, hogy a szomszédunkban három hónapja dúló háború nyomán idén májusra alábbhagyott az Oroszországhoz közeledés szándéka (vajon miért?), már csak az emberek nagyjából harmada (33 százalék) volt ezen az állásponton.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy lényegesen erősödött volna a magyarokban az Oroszországtól való elfordulás iránti vágy, sokkal inkább látszik az, hogy
nőtt a bizonytalanság.
Most a válaszadók 45 százaléka volt a távolodás pártján, és 22 százaléka nem tudott véleményt alkotni. Ebben a kérdésben egyébként erősen polarizált a hazai társadalom pártszimpátia alapján: az ellenzéki szavazók 83 százaléka távolodna el az oroszoktól, a kormánypártiaknál ugyanez az arány csak 27 százalék. A Fidesz-szavazók sokkal oroszbarátabbak az átlagnál,
a többségük (45 százalék) még mindig közeledne,
és kimagasló a bizonytalanok aránya is (28 százalék).
Az, hogy a korábban keleti nyitást meghirdető és Oroszországgal is üzletelő fideszes kormány, illetve a Putyinnal rendszeresen találkozó Orbán Viktor április 3-án újabb kétharmadot szerzett, mégsem jelenti azt, hogy a magyarok többsége a háborút kirobbantó Oroszország mellett állna. Még ha minden fideszes rokonszenvezne is a Putyin vezette országgal,
az is csak a magyar társadalom 35 százalékát jelentené.
Jelenleg az látszik, hogy a kormánypárti tábor sem egyértelműen oroszbarát. Ez már csak azért sem meglepő, mert „a Fidesz és a kormánypárti sajtó kommunikációja a háború kapcsán nem arról szól, hogy nyíltan támogassuk Oroszországot, sokkal inkább arról, hogy legyünk ravaszak, mert mindenki hazudik” – hívta fel a figyelmet a Political Capital igazgatója.
A Závecz friss közvélemény-kutatásának eredményéből Krekó Péter szerint kiolvasható, hogy „a magyar társadalom külpolitikai vektora továbbra is inkább a Nyugat felé mutat”, még úgy is, hogy ha a tendenciákat is figyelembe vesszük, akkor látszik, hogy a Németország, az Egyesült Államok és az EU felé forduló külpolitikai orientációnak is valamelyest gyengült a támogatottsága. A legnagyobb egyetértés abban van, hogy a környékbeli országokkal tartsunk össze: a magyarok döntő többsége ahogy 2017-ben, úgy most is a közép-európai, visegrádi országokkal barátkozna.
Krekó Péter azt mondta, ha a Závecz öt évvel ezelőtti és friss közvélemény-kutatásának eredményeit összevetjük, akkor szinte minden kérdésben visszaköszönni látszik a kormány külpolitikája: erősödött a közép-európai és a visegrádi országok iránti, amúgy is nagymértékű nyitottság, viszont valamennyit romlott Amerika megítélése, miközben Törökország elutasítottsága lényegesen csökkent, Izrael támogatottsága pedig szignifikánsan javult.
Az öt évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva Magyarországon Vlagyimir Putyin népszerűsége jobban bezuhant, mint Oroszország támogatottsága. Míg 2017-ben a magyarok 31 százaléka szimpatizált vele, idén májusban már csak 17 százalék találta szimpatikusnak az orosz diktátort. A friss közvélemény-kutatás arra jutott, hogy a 100 pontos skálán 47-ről 32-re esett vissza a Putyin iránti rokonszenv.
Ha a pártszimpátiát is figyelembe vesszük, akkor ismét az látszik, hogy erősen megosztott a magyar társadalom. Putyin a 2022-es választáson együtt induló ellenzék szavazói között messze a legnépszerűtlenebb (100-as skálán 6 pontot ért el), de a párt nélküliek (29 pont) és a Fidesz-szavazók (44 pont) szerint is inkább ellenszenves,
egyedül a Mi Hazánk táborában (53 pont) találják őt inkább enyhén rokonszenvesnek.
A közvélemény-kutatás most ugyanazokra a külföldi politikusokra, vezetőkre és ismert arcokra kérdezett rá, mint öt éve, hogy részletesebb kép derüljön ki az ő megítélésükkel kapcsolatban is. Ugyanakkor, mivel a politikusok közül azóta többeknek lejárt a mandátumuk és/vagy visszavonultak a politizálástól, abból nem érdemes messzemenő következtetést levonni, hogy ezen a listán az utolsó helyre csúszott az orosz elnök. Az viszont érdekes, hogy a hazánkban már öt éve is elképesztő népszerűségnek örvendő
Ferenc pápával most még többen rokonszenveznek.
Az, hogy Putyin elnök népszerűsége csökkent, alighanem összefügg azzal, hogy idén az orosz vezetőket lényegesen fenyegetőbbnek látják a magyarok. A „Mennyire veszélyezteti(k) Magyarország jövőjét?” kérdés alapján Oroszország vezetői 17 százalékpontnyival veszélyesebbnek tűntek most, mint öt éve. Nincs még egy olyan potenciális veszélyforrás az először 2017-ben lekérdezett listán, aminek a fenyegetése nagyságrendileg hasonlóan nőtt volna a magyarok szemében.
Ebben a kérdésben is döntő szerepe van az eltérő pártszimpátiának: az ellenzék szavazói tartanak leginkább az orosz vezetéstől (100-as skálán, ahol 100 a legveszélyesebb, 84 pont), de a párt nélküliek (76 pont) és a fideszesek (53 pont) is veszélyesnek tartják Putyinékat, miközben a Mi Hazánk szavazói inkább arra hajlanak, hogy nem veszélyesek (48 pont).
A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok még mindig a korrupt politikusoktól és a terroristáktól féltik a leginkább a hazájukat.
Jó hír, hogy csökkent a zsidóktól, a muszlimoktól, a migránsoktól és a cigányoktól tartók aránya is. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a muszlimellenesség és az antiszemitizmus erősödése jellemzően együtt mozog – magyarázta Krekó Péter, aki szerint a magyar közvélemény alakulása ezen a téren azzal függhet össze, hogy „etnikai csoport elleni hangos gyűlöletkeltés most nincs a politika főáramában”.
Ezzel párhuzamosan fontos az is, hogy
jelentősen nőtt azoknak a száma, akik az idegengyűlöletben látnak veszélyt.
Ráadásul a magyarok többsége jelenleg pártszimpátiától függetlenül tart az xenofóbiától: a 100 pontos veszélyességi skálán ez a fideszesek, az egyesült ellenzék szavazói és a párt nélküliek körében egyaránt 70 pont feletti értéket adott ki, de még a Mi Hazánk szimpatizánsainál is 66 pontot ért el.
(telex.hu)
