Jól kezdi az új ciklusát.
A Magyar Falu Program és falusi csok legnagyobb eredménye, hogy 1200 kistelepülésen indult meg újra a népesség növekedése
– jelentette ki miniszterjelölti meghallgatásán az országgyűlés igazságügyi bizottságának csütörtöki ülésén Gulyás Gergely, aki újra a Miniszterelnökség élére pályázott.
Mivel ez az adat első hangzásra is meglehetősen túlzónak tűnt, a Népszava megkereste a Miniszterelnökséget, hogy megtudjuk, pontosan milyen adatok alapján állította ezt Gulyás Gergely. A tárca annyit közölt, hogy tanulmányozzuk a Belügyminisztérium és a KSH statisztikáit. Azonban azok nem Gulyás kijelentéseit erősítik.
Kistelepülésnek a hivatalos terminológia szerint az 1000 fősnél kisebb lélekszámú falvak számítanak. A BM hivatalos adataiból kiderült, a falusi csok bevezetése, azaz 2019 óta összesen 1020 kétezer lakosúnál kisebb településen nőtt a lakosságszám.
Árnyalja viszont a képet, hogy a falusi csok bevezetése előtti években – vagyis 2019-ig – is 551 olyan kétezer fősnél kisebb település akadt, ahol szintén növekedett a népességszám. Utóbbiak közül 296-ban a falusi csok bevezetése előtt és után is folyamatos volt a lakosságbővülés, vagyis ezeknél nem jelenthető ki, hogy a Magyar Falu Programnak és a falusi csoknak köszönhetőek a kedvező változások.
Olyan településből, ahol kifejezetten a két program beindítása után indult meg a gyarapodás,
724
létezik, ami viszont elég messze esik a Gulyás Gergely által említett 1200-tól.
A BM hivatalos statisztikái azt is megmutatták, hogy területileg igencsak egyenlőtlen az érintett települések eloszlása. A falusi csok legnagyobb haszonélvezői egyértelműen a vidéki nagy és közepes városok agglomerációs települései, valamint az üdülőövezetek azon falvai, ahol fel lehetett használni a falusi csokot, elsősorban a Balaton környékén a tóparti és háttértelepülések.
Az eredeti cél, vagyis a kistelepülések elnéptelenedésének megállítása valójában csak Vasban, Zalában és Veszprémben érzékelhető, ahol nemcsak kiugróan magas a növekedő települések száma, de más megyékhez képest sokkal nagyobb az aránya az 500 fősnél kisebb falvaknak, melyeket leginkább veszélyeztet az elnéptelenedés. A Győr-Moson-Sopron megyei településeknél a megye gazdasági elszívó hatásának egyenes következménye a növekedés.
