„Egy kereszténydemokrata mindig alkotmányos demokráciában akar élni.”
„Hazugság, hogy Orbán és politikája kereszténydemokrata, polgári és hazafias lenne” — mondta Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász és politológus a Hírklikk-nek adott interjújában. Szerinte ez a hármas cél jó és vonzó, de Orbánék esetében nem igaz, „számukra ez, ennek mind a három eleme
csak egy politikai termék.”
— fogalmaz, majd hozzáteszi: „Azzal hogy Orbán illiberálisnak nyilvánította a saját rendszerét, önmaga cáfolta azt, hogy ő kereszténydemokrata lenne, hiszen egy kereszténydemokrata mindig alkotmányos demokráciában akar élni.”
Az úgynevezett „polgári” politikával kapcsolatban elmondja, maguk vallották be, ez nem más, mint egy politikai termék. A „hazafi” értelmezése nehezebb, már csak azért is, mert mindenki hazafi valamilyen szinten, ám „ezt nagyon hangoztatni, sem nem kereszténydemokrata, sem nem polgári” – jegyezte meg Szentpéteri.
Az interjú ugyan Orbán választási győzelmével kapcsolatban reflektál, egy konkrét kérdésen keresztül: „…az egész világ láthatta ma este itt, Budapesten, hogy a kereszténydemokrata politika, a konzervatív, polgári politika és a hazafias politika győzött.” — hangzott el Orbán győzelmi beszédében, mely kijelentést bővebben is elemez Szentpéteri.
„Ami biztos, hogy Orbán Viktor nem kereszténydemokrata”
— szögezte le Szentpéteri. A kereszténydemokrácia ugyanis egy jobboldali, politikai ideológiai irányzat, egy kereszténydemokrata pedig elsősorban arról ismerszik meg, hogy liberális demokrata, aki liberális demokráciában szeretne élni. A liberális demokrácia nem más, mint egy politikai rendszer (s például a szociáldemokrácia is ide sorolandó), másik elnevezése „alkotmányos demokrácia„. A kettő 95 százalékban fedi egymást, a liberális demokrácia politikai rendszert lefedő kijelentése majdhogynem teljes mértékben megfelel az alkotmányos demokrácia jogi kifejezésnek – mutatott rá a politológus.
Ezzel Orbán „illiberális demokrácia” terminusa ellentétes, amivel kapcsolatban így fogalmaz:
„Azzal hogy Orbán illiberálisnak nyilvánította a saját rendszerét,
önmaga cáfolta azt, hogy ő kereszténydemokrata lenne,
hiszen egy kereszténydemokrata mindig alkotmányos demokráciában akar élni.”
Szentpéteri elmondja, Orbán ezzel ellentétesen, egy hibrid rendszert épített ki , amire az jellemző, hogy állandó mozgásban van, a demokrácia irányából mozog a diktatúra irányban, vagy fordítva. Minden hibrid rendszernek van iránya, Magyarország pedig egyértelműen a demokráciából tart a diktatúra felé – mondta, majd hozzátette „ez vitathatatlan, a kérdés csupán az, hogy bent vagyunk-e már a diktatúrában, vagy sem. Az azonban biztos, hogy már eljutottunk az autoriter rezsimhez”.
A politológus kitér a „polgár” szó valódi jelentésére és tartalmára, amivel kapcsolatban elmondja, hogy a „polgár” szónak egyébként számos árnyalata van a magyarban, van rezonanciája a polgárok fülében. A polgár ismérvei közé tartozik
- a középosztálybeli lét, a műveltség,
- a kulturáltság,
- a tájékozottság,
- az önálló egzisztencia,
- az értelmiségi lét maga
– mondta az alkotmányjogász, politológus, mielőtt áttért volna arra, hogyan került a Fidesz „szókincsébe” a „polgári” kifejezés.
Emlékeztetett arra, hogy a kilencvenes években találta meg Orbán ezt a Fidesz számára politikai termékként „lenyúlt” kifejezést – ahogy azt egyébként G. Fodor Gábor a Magyar Narancsnak 2015 februárjában adott interjújában kifejtette. Hozzáteszi, ez a Fidesz politikai változáselméletének állatorvosi lova.
Az orbáni polgársággal kapcsolatban így fogalmaz: „A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a »polgári Magyarország« hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt. Ők még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti Magyarország valóban polgári Magyarország volt.
Ez óriási tévedés.”
Ugyanakkor elmondja, hogy sokan kezdtek hinni a polgári Magyarországban, mint politikai realitásban. Pedig, ha tudták volna, honnan jött ez Orbánék számára! — mondta Szentpéteri, majd kiemelte: Horn Gyula, MSZP-s politikus, az 1994-es választások előtt készíttetett egy felmérést arról, hogy mi tetszik jobban az embereknek, a „polgári” vagy az „európai” jelző – az utóbbi nyert, nem is kicsit, így Horn úgy döntött, hogy a kormányzásakor ezt fogják használni.
A Fidesz pedig lenyúlta a „polgári” kifejezést,
az a Fidesz, amely korábban baloldali liberális volt. Közismert, hogy az 1990-es tavaszi választás előtt elővették az SZDSZ programját, amit egy kicsit balosítottak – emlékezik vissza Szentpéteri.
A Fidesz egy balliberális pártként indult – ezt az irányzatot amúgy egész Nyugat-Európában szociáldemokratának nevezik. Ám az MSZP-SZDSZ kormányzása alatt, 1994-98 között áthúzódtak a jobboldalra, és nagyon jól jött nekik a „polgári” kifejezés. „Ami kifejezetten érdekes, de nem megmagyarázhatatlan, az nem más, mint hogy a jobboldal ennyire gyorsan befogadta a Fideszt, de hát persze a magyar jobboldal is a balról húzódott át a másik oldalra” – magyarázta az alkotmányjogász, politológus.
A hazafiasság kérdésében így fogalmazott:
„A hazafiságot hangoztatni nem kereszténydemokrata és nem polgári dolog”
— mondta, majd így folytatta: Nehéz értelmezni magát a kifejezést, hogy „hazafi” – mondta Szentpéteri arra hivatkozva, hogy valamilyen szinten mindenki hazafi. „Magyar vagyok, de az identitásom elsősorban az, hogy szülő vagyok, majd hogy európai, magyar, férfi ,stb., de ahogy azzal, hogy férfi vagyok, nem verem a mellem, ahogy a magyarságommal sem” – szögezi le az alkotmányjogász, politológus, hozzátéve: „ezt nagyon hangoztatni sem nem kereszténydemokrata, sem nem polgári”. Mint rámutatott: „Arról már nem is beszélve, hogy
egy kereszténydemokrata soha nem nacionalista,
soha nem gondolkodik nemzetállamban, miközben természetesnek veszi, hogy van hazája”.
(via, hirklikk.hu)
