A keresztény értékrend számára a legfontosabb.
Köszönetnyilvánítással kezdte húszperces beszédének első másodperceit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, amiért lehetővé tették számára, hogy magyarul szólaljon fel Magyarország emberi jogi egyetemes felülvizsgálata ügyében. A beszédet, ami felért egy kampánybeszéddel, Szijjártó Facebook-oldalán lehetett figyelemmel kísérni.
Szijjártó azt mondta, hogy 267 javaslatot kaptak a tagországoktól az emberi jogok magyarországi érvényesülését illetően, többségében konstruktívat.
Ezekből 131-et elfogadtak, 136-ot tudomásul vettek
– mint mondta, utóbbit azért, mert szerintük azok már vagy részben teljesültek, vagy nem összeegyeztethetőek az Alaptörvénnyel, esetleg politikailag motiváltak voltak, így például a genderideológia ügyét is firtatta a külügyminiszter.
Arról is beszélt, hogy „Magyarországot 12 éve egy kereszténydemokrata, nemzeti, patrióta és jobboldali kormány vezeti, amely kormány a politikáját
a keresztény értékrendre alapítja.
És ez a keresztény értékrend a garancia arra, hogy Magyarországon az emberi jogok maradéktalanul érvényesüljenek.”
Itt Szijjártó egy karakán huszárvágással, át is tért a háborúra, amiről újat sajnos nem sikerült mondania:
- A háborúban a legalapvetőbb emberi jogok sérülnek, az emberek elvesztik a békéhez és biztonsághoz fűződő jogukat, ami elfogadhatatlan, a háborúnak véget kell vetni;
- A magyar emberek nem akarnak háborút, a kormánynak pedig garantálnia kell, hogy az emberek békében és biztonságban élhessenek, ezért mindent megtesznek, nem engedik, hogy Magyarország belesodródjon a háborúba, és kiállnak azért, hogy a háború árát ne a magyarok fizessék meg;
- A fentiek biztosítására a magyar haderőt a keleti határvidékekre csoportosították, és döntöttek arról, hogy sem katonákat, sem pedig fegyvert nem küldenek, és nem is engednek át halált okozó fegyvert Magyarország területén;
és nem támogatnak olyan döntéseket, amik veszélyeztetnék a magyar energiaellátás biztonságát.
Beszélt arról, hogy a menekülteket Magyarország befogadja, segíti őket, a munkáltatókat is támogatja, hogy az itt maradók dolgozhassanak. Szijjártó méltatta a lengyeleket is a menekültekért tett intézkedésekért, majd itt is kifejtette,
milyen faramuci helyzet, hogy épp ez a két ország nem kapja meg az EU-s pénzeket.
Megemlítette azt is, hogy veszélyesnek tartja azokat a javaslatokat, amik repüléstilalmi övezeteket hoznának létre.
„Magyarország emberi jogi felülvizsgálatai során az illegális migráció kérdése számtalanszor előjött, számos javaslatot kaptunk a tagállamoktól ebben a tekintetben” – váltott témát a külügyminiszter, aki különbséget tett az illegális migránsok és a menekülők között, és azt mondta, Magyarország továbbra sem engedi be az illegális migránsokat, a déli határokat szigorúan őrzik. „Tavaly 123 ezer migránst állítottunk meg, idén 34 ezret”, és ezzel meglátása szerint
Magyarország jelentős terhet vesz le a nyugat-európai országok válláról,
mert eurómilliárdokat kellene költeniük az integrálásukra – fűzte hozzá.
Bírálták Magyarországot a családok jogait érintő, gyermekvédelminek mondott intézkedések miatt is, így Szijjártó ismét magyarázkodni kényszerült.
Elsorolta, hogy védik a gyerekeket és családokat, az anya nő, az apa férfi, házasságot meg egy férfi és nő köthet.
Elhangzott az a retorika, ami máskor is, hogy a gyermekvédelminek mondott törvényben csak a családokat védik, meg a gyerekeket, hogy ne találkozzanak nem kívánt tartalmakkal, ehhez ugyanis csak a szülőnek van joga. Amúgy is védik a családokat, „világrekorder mértékben az OECD-átlag dupláját, a GDP 5,2 százalékát költjük a családok támogatására, elértük, hogy ne lehessen pusztán gazdasági kérdés a gyermekvállalás”, majd beszélt arról is, hogy az április 3-i parlamenti választással egy időben népszavazás is lesz.
Videó:
(via, Telex)
