A jobbikos Stummer János szerint az adatvédelmi biztos nem tudta vagy nem akarta ellátni a feladatát.
„Elfogytak az amúgy sem túl erős politikai eszközök arra, hogy többet tudjunk meg a Pegasus-megfigyelésekről”.
— mondta a hvg.hu-nak Stummer János, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke.
A politikus élesen bírálta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost, akinek lett volna ugyan mozgástere, de szerinte a hatósági kontrollját „nem tudta vagy nem akarta ellátni”. — fogalmazott.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke úgy véli, nem volt átfogó a Péterfalvi Attila vezette hatóság jelentése a Pegasus-ügyben, egy sor releváns kérdést nem is vizsgáltak, amit pedig igen, annál sem „vitték túlzásba” az ellenőrzést.
— értékelte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 55 oldalas Pegasus-jelentését Stummer János.
Stummer János szerint
„a Péterfalvi vezette NAIH egy tisztességes jogállamban valódi civil, sőt ami még fontosabb, hatósági kontrollt jelentene, de ezt a feladatát a Pegasus-ügyben nem tudta vagy nem akarta ellátni”.
Ahogy ellenzéki oldalról már érte ez ügyben kritika Péterfalvit és hivatalát – amit a NAIH-elnök egyébként visszautasított -, Stummer is a függetlenség hiányában látja a baj forrását, ahogy fogalmazott:
„Péterfalvi Attilának az üléspontja határozza meg az álláspontját”.
Stummer arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyilvános jelentésben csak egyszer szerepel a Pegasusos megfigyeléseket engedélyező Igazságügyi Minisztérium, ott, ahol az engedélyezések aláírásáról esik szó.
Stummer rámutat, hogy Péterfalvi nem vizsgálta érdemben, hogy az engedélyezési jogkört általános érvénnyel átadhatja-e Varga Judit az államtitkárának, ahogy azt a miniszter nyilatkozta Völner Pálról, hanem beérte az akkor még államtitkár – nem sokkal később a Schadl-botrányba belebukó és lemondó – Völner nyilatkozatával, miszerint a vizsgált, konkrét esetekben helyettesítette főnökét.
Stummer úgy véli, bár Péterfalvi a kérdés „generális vizsgálatának felelősségét áttolta a bizottságunkra”, ők nem sokat tudnak tenni, hiszen a bizottság a valamelyik titkosszolgálatot felügyelő három minisztert kérdezheti megjelenési kötelezettség mellett, az igazságügyi minisztert nem. — fogalmazott lapnak Stummer, majd hozzátette:
„Az, hogy a NAIH nem végzett alapos munkát, az is bizonyítja, hogy a Pegasus-vizsgálatban csak egy szűk érintetti kört vizsgáltak”.
Miközben évi mintegy 1200-as nagyságrendű miniszteri engedélyes megfigyelés történik, a jelentés egy összesen százas mintát vizsgált, ennek pedig csak egy része volt Pegasusos ügy, vagyis „Péterfalvi összesen nem ellenőrzött annyi ügyet, ahány Pegasusos megfigyelés eddig történt, mert azok száma több százra tehető eddig”. Tette hozzá Stummer, majd így fogalmazott:
„A Pegasussal jelenleg is folyhat adatgyűjtés, hiszen a Péterfalvi-jelentés is rögzíti, hogy az eszköz engedélyét nem vonták vissza”.
Arra a kérdésre, hogy ha a bizottságnak is ennyire korlátozott a jogköre az ügyben, akkor tényleg nem tudunk-e meg többet a megfigyelésekről, Stummer azt válaszolta, hogy
„minket, politikusokat is igyekeznek a hatóságok elzárni minden információtól, ha Kósa Lajos nem kotyogja ki november elején, hogy valóban használták a kémszoftvert, akkor a Péterfalvi-jelentésig ezt se tudtuk volna”.
A bizottság mozgásteréről pedig azt mondta,
„mi saját jogon ennél nem juthatunk előrébb, de
nem tartom kizártnak, hogy más forrásból érdemi információk kerüljenek még nyilvánosságra ebben az ügyben”.
A Pegasus-botránnyal kapcsolatban egyébként továbbra sem lehet tudni, hogy volt-e vizsgálat az ügyben az igazságügyi tárcánál, mert nem árulják el, de az Európai Parlamentben lehet, hogy külön vizsgálóbizottság foglalkozik majd a kérdéssel, mivel egyes brüsszeli kommentárok szerint a Pegasus lehet Európa Watergate-botránya.
Az EU-n kívül, Izraelben is egyre komolyabb politikai hullámokat vet a botrány, de a Fidesz általában 12 éves kormányzás után, elintézi az ügyet azzal, hogy Gyurcsányra mutogat.
