Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, vasárnap adott interjút a Partizán Partizán 60′ című műsorában.
Az ellenzéki program részletes bemutatására február 17-én kerül majd sor, ahol részletesebben is megismerhetjük majd az ellenzéki összefogás programját és elképzeléseit kormányváltás esetén. A programról részletesen, annak bemutatását követően adnak majd tájékoztatást, de néhány részletről így is beszélt a közös miniszterelnök-jelölt.
Ilyen intézkedés lenne például, hogy négy év alatt
ötven százalékos béremelést
akarnának elérni az egészségügyi szakdolgozóknál, a pedagógusoknál, a rendőröknél és a szociális munkásoknál.
Az első három csoportnál már azonnali béremelést ígért, aminek a mértékét egyelőre nem határozta meg, de célja az lenne, hogy az intézkedés állítsa meg az elvándorlást az ágazatokból.
Márk-Zay Péter kitért arra is, hogy a hetedik frakcióról szóló ötletének elengedéséért cserébe 60 pontos javaslatcsomagot fogadtatott el a pártokkal, aminek része volt például, hogy a vállalkozóknál töröljék el a kötelező kamarai tagságot, tartsanak népszavazást az új alkotmányról és kezdjenek bérlakásprogramba.
A program kidolgozása folyamatosan zajlik, a gazdasági kérdésekkel Surányi György volt jegybankelnök foglalkozik. Márki-Zay azért sem beszélt eddig programjáról, mert mint hozzátette, Orbán Viktor mindig a választások után hirdetett programot, ezért egyelőre nem érzi szükségesnek a választási koncepció teljes körű ismertetését.
Márki-Zay bejelentette, hogy a személyi jövedelemadó szintje nem lesz magasabb a mostaninál, viszont az alacsonyabb jövedelműekre egy kisebb kulcsú adó vonatkozik majd.
Márki-Zay a kérdésre, hogy kormányváltás után az ellenzék mit tenne, a Fudan Egyetem kampuszával, a Budapest-Belgrád vasútvonallal, és Paks 2-vel, a korábbiaktól eltérően körültekintőbben fogalmazott:
A miniszterelnök-jelölt szerint vakmerőség lenne kijelenteni, hogy felmondják ezeket a szerződéseket, amíg nem ismerik a részleteket. Meg kell előbb nézni, hogy milyen szankciók vonatkoznak a szerződés felbontására, és nem jelent-e nagyobb hátrányt az országnak – fejtette ki Márki-Zay.
A közös jelölt hozzátette,
jelenleg ezek a beruházások titkosítva vannak, de kormányváltás esetén feloldanák őket.
— hangsúlyozta Márki-Zay.
Márki-Zay arról is beszélt, hogy a „trafikmutyi” néven elhíresült intézkedéseket és dohánymonopólium rendszerét megszüntetné.
A közös ellenzéki jelölt, mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatban is megfogalmazta álláspontját. Raskó Görgy, az ellenzék mezőgazdaságért felelős szakpolitikusa úgy véli, hogy a tulajdonviszonyokat nem vizsgálnák felül a földbirtokoknál, pedig a magyar mezőgazdaság egyre koncentráltabb.
Márki-Zay ezt a szabálytalanul kiosztott földeknél el tudná képzelni. Miközben a magántulajdon szentségét hangsúlyozta, azért megjegyezte, hogy Mészáros Lőrinc 45 ezer hektárjánál mégis felmerülhet a vagyonelkobzás lehetősége, de azoknál a fideszeseknél is, akik a korrupcióval szerzett vagyonukat fektették földbe,
„és mondjuk Mészáros Lőrinc esetében nyugodtan felmerülhet a vagyonelkobzás gondolata is”.
A továbbiakban Márki-Zay kifejtette, hogy az állami vagyon és az egyetemek alapítványi kiszervezését is törvénytelennek tartja, mert csak fideszesek kerültek a fenntartó kuratóriumba. Azt mondta, ez a lépés bár formailag törvényes volt, de szerinte ami erkölcstelen, az egyben törvénytelen is.
Az ukrán-orosz konfliktussal kapcsolatban a miniszterelnök-jelölt elmondta, támogatná Ukrajna felvételét a NATO-ba. A jelenlegi helyzetben a NATO keretein belül minden segítséget megadna az országnak.
Márki-Zay a közös ellenzéki köztársasági elnök jelöléséről, úgy nyilatkozott, hogy ez egy „lényegtelen kérdés”, ahhoz képest, hogy április 3-án le kell váltani Orbán Viktort. „Ez a választás valójában egyetlen egy népszavazás lesz, Orbán Viktor sorsáról. Arról, hogy
a bűnözők börtönbe fognak menni, vagy pedig tovább rabolhatják az országot.”
— emelte ki a miniszterelnök-jelölt.
Márki-Zay beszélt programjának lényegesebb elemeiről és a főbb intézkedésekről kormányváltás esetén. Szerinte kiemelkedően fontos:
- az infláció megfékezése
- az európai integráció erősítése
- a felesleges látványberuházások leállítása
- a pedagógusok, rendőrök és egészségügyi dolgozók fizetésének megemelése
„A legfontosabb követelésünk, hogy ne legyünk következmények nélküli ország”.
— fogalmazott Márki-Zay, aki Polt Péter legfőbb ügyész leváltását az egyik legfontosabb célként határozta meg.
„Kétharmad nélkül is ki lehet mondani, hogy Polt Péter kinevezése alkotmányellenes volt”
— jegyezte meg.
A konkrét személyi kérdésekkel és átalakításokkal kapcsolatban, eddig Hadházy Ákos-t nevezte meg a kormányfő-jelölt, aki az elszámoltatást felügyelné a következő kormányban. Ezen túl önálló minisztériumot hozna létre az oktatásnak, az egészségügynek.
A magyar-orosz kapcsolatokról is beszélt a közös jelölt.
„Míg Orbán Viktornak van elkötelezettsége Putyin felé, nekünk nincs. Mi az Európai Uniót és a NATO-t tekintjük szövetségeseinknek”
– Márki-Zay Péter, Orbán Viktor moszkvai látogatásával kapcsolatban.
„Nem leszünk Putyin és a kínai kommunista párt gyarmata. Mi Magyarország szuverenitását komolyan vesszük. Nemcsak Brüsszelnek nem akarunk gyarmata lenni, de Putyinnak és a kínai kommunista pártnak sem, akiknek Orbán mindig alávetette a magyar érdekeket szégyentelen módon.”
— szögezte le Márki-Zay.
A közös jelölt azt is elmondta, hogy támogatná Ukrajna felvételét a NATO-ba, és minden segítséget megadna Ukrajnának, amit a NATO megenged.
A közös jelölt bírálta a kormány „gyermekvédelminek nevezett” népszavazási kérdéseit is, melynek időpontja a választásokkal egy napon lesz, április 3-án. Márki-Zay Péter azt javasolja a szavazóknak, hogy tépjék szét a lapot, ne vegyék fel, vagy érvénytelenül szavazzanak.
Az ellenzéki összefogás közös miniszterelnök-jelöltje elmondta, természetesen elfogadják majd a választás eredményét, legyen az bármilyen kimenetelű is. A továbbiakban arra hozzátette:
„Óriási ellenszélben küzdünk ma is, ez a pálya enyhén szólva lejt a Fidesznek.
Szó sincs arról, hogy igazságos, tisztességes választási rendszer lenne.”
Márki-Zay a közelmúltban úgy nyilatkozott, negyven százalékot ad az ellenzék választási győzelmének. Ez szerinte sokkal magasabb, mint bárkinek volt az ellenzéki oldalon az elmúlt 12 évben. Hozzátette, ezt a számot nem ő találta ki, londoni elemzők mondták az előválasztás után, hogy az addigi húsz százalék helyett már negyvenet tesznek arra, hogy Orbán Viktort leváltják.
Arra a kérdésre, hogy ő mit tenne fel a Fidesz legyőzésére, így válaszolt:
„Én az életemet”.
