Tejjel-mézzel folyó Kánaánban élünk.
A Központi Statisztikai Hivatala nyilvánosságra hozta friss felmérését, amely szerint
433.700 forint volt az átlagkereset Magyarországon idén júliusban.
Ez az összeg azonban megtévesztő, ugyanis az adóterhek levonása utáni nettó átlagkereset 288.400 forint volt nyár közepén. A nettó és bruttó átlagkereset összesen 7,9%-kal nőtt tavalyhoz képest.
A fizetések emelkedése leginkább a közszférában volt érzékelhető, ott átlagosan 11,8%-os volt az átlagkereset-növekedés. A KSH szerint az orvosok, az ügyészek, a bírák és a bölcsődei dolgozók fizetésének növekedése húzza fel a szektort. A KSH kiemelte, hogy az 5 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégek dolgozóinak, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak a fizetését nem tartalmazzák az adatok.
Sokkal többet árul el a keresetek mediánértéke. Ez a legkevesebbet és a legtöbbet kereső közti középértéket mutatja meg — ennél az összegnél ugyanannyian keresnek kevesebb pénzt, mint amennyien többet. Ez az összeg bruttó 350.000 forint volt.
Ez egy teljes munkaidős felnőtt, gyermekkel nem rendelkező foglalkoztatott esetén nettó 232 ezer forintot jelent.
A mediánkereset az átlagkeresetnél kisebb mértékben, csupán 7 és fél százalékkal nőtt. A legmagasabb átlagkereset a pénzügyi szektorban volt, bruttó 756 ezer forinttal, míg a vendéglátásban bruttó 258 forintos átlagkeresettel lehetett számolni teljes munkaidőben.
A nemek közti, fizetésbeli különbségek nőttek az utóbbi időszakban:
a nők keresete bruttó 8%-kal nőtt, a férfiaké viszont 8,8%-kal. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a férfi átlagkereset 467.700 forint volt júliusban, a női azonban csupán bruttó 392.200 forint volt.
Mindeközben sok szektorban, például a kezdő pedagógusok nettó 100 és 200 ezer forint között keresnek. Ezzel nincsenek egyedül, hiszen számos munkakörben még ennél is alacsonyabb fizetés jár. Ne feledjük,
az átlagbért a kormányzati megbízottak és a parlamenti képviselők fizetése is jócskán felhúzza.
(ksh.hu nyomán)
