Szerinte minden magyarnak tudnia kell, csak abból tudunk megélni, amiért megdolgoztunk.
„Az őszödi beszéd egy dermesztő dolog volt, és még ma is aktív a magyar politikában az az ember, aki akkor ezeket a dolgokat mondta, és csődbe vitte az országot. Ez a velünk élő múlt”
– kezdte a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az interjú formátumú beszédét Orbán Viktor miniszterelnök, megemlékezve arra, hogy Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét 15 évvel ezelőtt, 2006. szeptember 17-én szivárogtatták ki a sajtónak.
Orbán arról beszélt, hogy 2006-ban véresre verték az embereket, elvették a családtámogatási rendszert, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, háromszorosára emelték a gáz árát stb., csak azért, hogy a hazugsággal megszerzett hatalmat megpróbálják megtartani.
Szerinte viszont „nagyon jó, hogy ennek jövőre vége lesz”, majd felsorolta az intézkedéseket, amivel szerinte véget vetnek a Gyurcsány-korszaknak.
Nemzeti Konzultáció: a magyar politika fontos gyakorlata
Orbán az őszödi beszédről szóló megemlékezését követően áttért az általa a mai magyar politika egyik „fontos gyakorlatának” nevezett nemzeti konzultációra.
„Nem mondom, hogy azt az őszödi beszéd inspirálta” – viccelődött Orbán, aki szerint az elmúlt tíz évben törekedtek olyan politikára, amely a két választás között is megkérdezi az embereket a véleményükről.
„Az alkotmányosrendet sem kívülről, sem belülről szétfeszíteni nem lehet, az Alaptörvény állja az idők viharát, ez pedig részben a nemzeti konzultációnak is köszönhető”
– vélekedett a kormányfő, aki nagy vívmánynak nevezte a konzultációt, hiszen így az egész ország álláspontját tudja képviselni például Brüsszelben.
Orbán elmondta, a legutóbbi nemzeti konzultációra azért volt szükség, mert a járványok hullámait migrációs hullámok is nehezítik, így az embereknek tudniuk kell, hogy a migráció és járványok korát fogjuk élni.
Ezért kellett beszélni a saját vakcinagyárról, a családokról, a minimálbérről, illetve a hitelmoratóriumról is – mondta a kormányfő.
Grandiózus cél — Grandiózus hitel
Orbán azzal folyatta, hogy a járvány közepén „grandiózus célt” tűztek ki maguk elé Varga Mihály pénzügyminiszterrel, akivel azt a vállalást tették, hogy 5,5 százalék fölé tudják emelni a gazdasági növekedést.
Orbán szerint azonban ez nem magától, hanem bizonyos kormányzati intézkedésekkel fog megvalósulni.
„Minden magyarnak tudnia kell, csak abból tudunk megélni, amiért megdolgoztunk. Ha dolgozunk, akkor van pénz, ha nem dolgozunk, akkor nincs pénz”
– mondta el Orbán, aki szerint a gyurcsányi segélyalapú gazdaság után ők munkaalapú társadalmat hoztak létre.
Hozzátette, úgy látja, minden emberi számítás szerint el tudjuk érni az 5,5 százalékos gazdasági növekedést, és akkor be tudják vezetni a korábban megígért pénzügyi intézkedéseket, így adómentessé lehet tenni a fiatalok jövedelmét, és valóban lehet adni nyugdíjprémiumot
„Egy év egészét tekintve Brüsszelből több pénz jön, mint amennyit befizetünk, de ha beleszámítjuk, hogy a nyugatiak mennyit visznek ki, akkor ez a mérleg már negatív – tért át arra, hogy miért fontos Magyarország számára, hogy az EU-ban maradjon.
„Az EU azért fontos, mert piacot ad. Az EU mellett azért kell kiállni, mert csak így tudjuk eladni a nyugati piacon a munkánkkal előállított termékeket”
– mondta Orbán, aki szerint hiába „recseg-ropog”, Magyarország az utolsók között hagyja el az uniót.
A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a helyreállításai alapból érkező források is hitelnek számítanak, amiket majd az EU többi tagországával kell visszafizetnünk.
Szerinte az LMBTQ-téma miatt most viták vannak Brüsszellel, és amiatt késnek az uniós pénzek, mert ők nem akarják beengedni a propagandistákat az iskolákba.
Brüsszeli hitel hiányában így kénytelenek máshonnan pótolni a forrásokat, emiatt vették fel a több mint 1250 milliárd forintos devizaalapú kölcsönt.
„Ezt zseniális módon elvégezte a pénzügyminiszter és egy bonyolult konstrukcióval minden idők talán legkedvezőbb feltétekkel elérhető hitelét hozta be Magyarországra.
Úgyhogy mindegy, Brüsszel mit csinál, Magyarország olyan biztos pénzügyi alapokon áll, hogy minden fontos fejlesztésünket meg tudjuk indítani”
– mondta Orbán.
A járvány megoldása nem a maszkhordás
„Lesz negyedik hullám, ezt hónapok óta mondjuk, a kérdés az, hogy milyen súlyos. Ez attól függ, hányan oltatják be magukat”
– közölte a miniszterelnök, aki a harmadik oltással kapcsolatban azt mondta: az jobb, ha van, mint ha nincs.
A gyors cselkevőképességet Orbán szerint fenn kell tartani, ezért a veszélyhelyzetet és a rendkívüli jogrendet az év végéig meg fogják hosszabbítani.
„A maszk és a karantén nem oldja meg a problémánkat, csak az oltás oldja meg”
– ismételte sokadszorra Orbán, aki ugyanakkor lebeszélni sem akar senkit arról, hogy azzal védje magát és másokat.
Különösen az időseket biztatta arra, hogy oltassák be magukat, mert ők közvetlen veszélyben vannak. Elmondta azt is, hogy kötelező oltást nem tudnak elrendelni, amit azzal indokolt, hogy azt „a magyar ember gyomra márnem veszi be”.
Ferenc pápa megerősítése
Orbán szerint „óriási esemény volt az Eucharisztikus Kongresszus, amit megemelt Ferenc pápa látogatása”.
Úgy vélte, felesleges vitázni arról, hogy a pápa hány órát töltött Budapesten, hiszen szerinte Ferenc épp azért jött el erre a kongresszusra, mert azt itt tartották Magyarországon.
A pápával folytatott beszélgetés elmondása szerinte még inkább megerősítette a politikájában, noha kerülték azokat a témákat, amikkel nem értenek egyet, így például a migráció kérdését.
A családok kérdésében viszont állítása szerint egyetértettek, hiszen Ferenc pápa egyértelművé tette számára, hogy a családokat nem lehet relativizálni.
Orbán szerint Ferenc pápa a találkozójuk során egyértelműen kijelentette, hogy „a család az anya, apa, gyerek és pont”, ahogy arra is biztatta a magyar kormányt, hogy folytassa a kiállását a családok mellett.
