Magyarország bent tartásával a saját brandjét rombolja az EU.
Az afganisztáni helyzet rámutatott, hogy demokratikus intézményeket nem lehet erővel, kívülről felállítani, ebből pedig az EU-nak is le kellene vonnia azt a tanulságot, hogy „ha nem rúgja ki saját önkényurait, demokrácia melletti kiállása semmit se fog jelenteni” — írta Daron Acemoglu amerikai sztárközgazdász a Project Syndicate-ben megjelent publicisztikájában, amit a 444 szemlézett.
A cikkben a közgazdász Mark Rutte holland miniszterelnököt idézi, aki a melegellenes törvénycsomag elfogadása utáni uniós vitán azt mondta, hogy Magyarországnak többé „nincs helye az EU-ban”.
Acemoglu szerint Rutténak
igaza van,
hozzátéve, hogy az EU-nak már régen el kellett volna kezdenie a kizárási folyamatot Magyarország esetében, és ha ezzel végzett, akkor Lengyelország kizárását is elkezdhetné.
Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány annyira lebontotta a jogállamot, hogy már
nem lehet demokráciáról beszélni.
Érvként említette, hogy a bíróságok nem függetlenek, gondok vannak a sajtószabadsággal, az egyetemeket megfosztották az autonómiájuktól.
Acemoglu szerint az utolsó csepp a pohárban Magyarország és Lengyelország ellenállása az Európai Ügyészséggel szemben.
Úgy véli, az afganisztáni kudarc után a Nyugatnak nincs más választása, mint a példamutatás, már csak azért is, mert
„saját és mások kutatásai szerint ahogy a demokratizálódás is hullámokban történik, úgy a totalitárius fordulatok is”
— idézi a cikket a 444.
Azt ugyan elismeri a szerző, hogy a kizárás komoly döntés, és nem szabad kapkodva meghozni. Alapvetően a demokratikus intézményeknek hagyni kellene, hogy megvédjék magukat egy azokat gyengíteni akaró vezetővel szemben, de Acemoglu hangsúlyozza, hogy
Magyarország kivétel,
mivel Orbánék 11 év alatt már teljesen lebontották ezeket az intézményeket, így az is kétséges, hogy egyáltalán le lehet-e váltani ezt a rezsimet.
„Minél tovább kezeli az EU normális demokráciaként Magyarországot, annál inkább rombolja saját brandjét”
— fogalmaz a közgazdász.
