Politico: Orbánék bukásával vagy Magyarország kilépésével is zárulhat az EU politikai krízise

Felvázolták a lehetséges végkifejleteket.

Komoly migrénné alakult az a fejfájás, amit az elmúlt időszakban Magyarország és Lengyelország okozott az Európai Unió számára — írja a Politico.

A politikai szaklap szerint az évek óta húzódó feszültség, amely Magyarország, Lengyelország és az EU között alakult ki, az elmúlt időszakban vált igazán komollyá többek között a magyar kormány széles körben elítélt melegellenes törvénye, illetve amiatt, hogy a lengyel hatóságok nem akarják elfogadni az uniós jog elsőbbségét.

A Politico szerint ezért felmerül a kérdés: hogyan végződhet Brüsszel harca Budapesttel és Varsóval, hiszen az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy a jogi fellépések vagy az, hogy belengették az uniós pénzek megvonását, egyelőre egyik kormánynál sem eredményeztek visszavonulót.

A lap ezért öt lehetséges következményt vázolt fel az EU demokráciaválságára:

Magyarország és Lengyelország visszavonulót fúj

A lap szerint amennyiben Brüsszel komoly nyomást helyez a két kormányra azáltal, hogy valóban megvonja a pénzügyi támogatásokat, Budapest és Varsó visszakozhat az ellentmondásos törvénykezését illetően.

Erre a nyomásra utal az is, hogy az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a magyar nemzeti helyreállítási tervet.

Lengyelország számára pedig pénzügyi szankciókat helyeztek kilátásba, emiatt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök néhány napja már úgy nyilatkozott, a vitatott fegyelmi kamara valóban „reformokra szorul”.

A Politico ugyanakkor megjegyzi, mindkét kormány politikai identitásának lényege a Brüsszel ellen folytatott harc, ezért kérdéses, hogy mennyire hajlandóak majd a visszatáncolásra.

Orbán és Morawieczki megbukik a választásokon

Abban az esetben, ha Orbán Viktor és Mateusz Morawiczki elbukik a választásokon, minden bizonnyal enyhülni fog a feszültség a két ország kormánya és Brüsszel között.

Magyarországon 2022 áprilisában, Lengyelországban pedig 2023-ban tartják a parlamenti választásokat, és mindkét országban az EU-t támogató, illetve Európa-párti ellenzékkel állnak szemben a kormánypártok – írja a lap.

Minden marad a régiben

A Politico szerint ugyanakkor az is egy lehetőség, hogy Brüsszel tovább folytatja a vitákat Budapesttel és Varsóval. Az ellenük indított jogi eljárások, illetve a két ország helyzetéről tartott meghallgatások pedig eredménytelenül zárulnak.

Sokan abban reménykednek, hogy az EU új mechanizmusa, amely lehetővé teszi, hogy a jogállamiság megsértése miatt ne folyósítsák az uniós támogatásokat, hatással lehet a két kormány működésére. Az ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy ez a fenyegetés és a lehetséges szankciók elég nyomást helyeznek-e a magyar és lengyel kormányra az alapvető változásokhoz – olvasható a Politico cikkében.

Polexit és Hexit

A lap szerint elviekben az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy Magyarország és Lengyelország távozik az Európai Unióból, vagy más tagállamok ebbe is irányba terelhetik őket.

A lengyel kormánypárt számára viszont ez politikai öngyilkossággal érne fel, Magyarországon pedig komoly gondot okozna a Fidesznek a kilépés tekintve, hogy a lakosság erősen uniópárti. Emellett mindkét kormány rendszeresen jelentős pénzügyi támogatásokat kap az EU-tól, így ebből a szempontból is érvágást jelentene a távozás.

A lap megjegyzi, a magyar kormány tagjai ugyanakkor eltérően nyilatkoztak az uniós tagságról: nyár elején Kövér László házelnök arról beszélt, ha most lenne a csatlakozásról a népszavazás, akkor ellene szavazna. Varga Mihály pénzügyminiszter viszont hét elején azt mondta az ATV-nek, hogy most is a tagság mellett tenné le a voksát. Varga ugyanakkor hozzátette, tíz év múlva térjenek vissza erre a kérdésre.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója a lapnak elmondta, habár a magyar lakosság EU-párti, és Orbán is tisztában van a tagság előnyeivel, az erősödő euroszkeptikus retorika kiszámíthatatlan következményekkel járhat.

Orbán és barátai populistává alakítják az EU-t

Ötödik lehetőségként a Politico felvázolta azt is, hogy a Fidesz és a lengyel PiS is hatalmon marad a választásokat követően. Az olyan nagy uniós országokban, mint Olaszország és Franciaország pedig baráti szélsőjobboldali pártok kerülnek hatalomra.

A lap szerint ez azt eredményezheti, hogy Orbán és barátai eltávolítják az uniót a demokráciától és a jogállamisággal kapcsolatos aggályoktól, ezzel egy a jelenleginél is jóval populistább irányba tolva az Európai Uniót.

(Politico/hvg.hu nyomán)