Mert ők szorulnak rá a leginkább.
Közel 60 milliárd forintot osztott szét a napokban a kormány, amelyet elsősorban a gazdaság újraindítására létrehozott alapból és kormányzati maradványpénzekből fedezett. Az összeg jelentős részét elsősorban az egyházak, valamint kiemelt kormányzati beruházások céljára fordíthatja a kabinet.
A legnagyobb kiadást, 25 milliárd forintot nagyvállalati beruházások támogatására szánnak. Ezt követik
az egyházi célokat szolgáló pénzek, amelyeket 10 milliárd forint értékben
programokra, felújításokra, valamint úgynevezett „felhalmozási célú kiadások”-ra költ a kormány.
Kifejezetten érdekes, hogy az egyházi támogatások a gazdaság újraindítására fordított összegek közé tartozik. A művészetek, a javarészt alapítványi érdekeltségbe tartozó egyetemek összesen 1-1 milliárd forintot kapnak. További 1 milliárd jut a kormány infokommunikációs tevékenységére — bár kérdéses, ez alatt pontosan mit értenek.
Kormányzati „szakpolitikai célokra” a maradványalapból 2 milliárd forintot fordítanak. Mindemellett 400 millió jut az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek, javarészt beruházási célokra.
A Miniszterelnöki Kormányiroda pénzeiből
5 milliárd forint jut nemzetpolitikai célokra,
amely elsősorban a határontúli magyar oktatási intézmények támogatását szolgálja. Hazai sportrendezvények támogatására 1 milliárd forintot szán a magyar kabinet.
A középfokú mezőgazdasági szakoktatástól 1 milliárd forintot vontak el, továbbá a Nemzeti Koncessziós Iroda, és némileg a Miniszterelnökség költségvetése is csökkent. A felszabaduló összegeket a köznevelés céljaira, valamint meg nem nevezett „kormányzati szakpolitikák” végrehajtására adta a kormány.
A külképviseletek igazgatására a Szijjártó vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium 2,5 milliárd forintot kapott.
