És persze, a mai fiatalok olyanok, mint a fideszesek 25 évvel ezelőtt.
Interjút adott a Telexnek Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere. A korábbi alkotmánybíró most az egyetemi modellváltás koordinációjáért felel.
A volt miniszter elmondta, hogy csupán újságcikkekből hallott az egyetemi modellváltásról, amikor Palkovics László felkereste őt, hogy részt vegyen a folyamatok koordinálásában. Ezután ő gondolkodási időt kért, illetve egyeztetni akart a miniszterelnökkel a kérdésről.
Újabb egy hétnyi gondolkodás után mondott igent a felkérésre. Orbán Viktorral az utóbbi években kevés alkalommal beszélt, és Stumpf ezt alkotmánybíróként így tartotta helyesnek.
Bár Stumpfnak vannak fenntartásai a kormány bizonyos intézkedéseivel kapcsolatban, a jelenlegi politikai elképzeléseket alapvetően jónak és helyesnek tartja. A korábbi alkotmánybíró szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium „hihetetlen munkát” végzett az egyetemek struktúraváltása során.
Orbán korábbi kancelláriaminisztere azt szeretné, ha a kormány nem szítaná tovább a feszültséget a kommunikációjával. „{E}zen a területen nem lenne jó tovább fokozni a harci kedvet, sőt én azt gondolom, hogy a bizalmatlanság kis köreit kellene lebontani” — vélekedett Stumpf István.
Úgy látja, hogy az egyetemek egy helyben állnak, az oktatói bérek régóta nem növekednek, és az álláshalmozás, valamint a „tömegoktatás okozta hallgatói érdektelenség” miatt jelentősen csökkent az egyetemek versenyképessége. Stumpf úgy látja, hogy
az egyetemek a modellváltás miatt attól is félnek, hogy versenyezniük kell a hallgatókért és az oktatókért.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát bevonják a modellváltás előkészítésébe, és a jövőben a felsőoktatási modellváltást koordináló ITM munkáját segítik. Ennek azért fontos a szerepe, mert a kormány célja, hogy a felsőoktatás hozzájáruljon a magyar gazdaság növekedéséhez.
A volt kancelláriaminiszter szerint helyes az a cél, hogy „leválasszák az újonnan modellt váltó egyetemeket az állami köldökzsinórról„. Stumpf úgy véli, hogy
a kormány részéről jelentős bátorságot feltételez, hogy belevágtak a modellváltásba két évvel a választások előtt, ugyanis a kezdetekkor a hátrányok nagyobbak lesznek az előnyöknél.
Orbán szerint „soha ennyi pénz nem irányult még a felsőoktatási fejlesztésekre„, és ezen kijelentésével buzdította az egyetemeket a modellváltásra. A kormány a volt alkotmánybíró szerint nem kényszeríti a felsőoktatási intézményeket erre, csak javasolja ezt.
Szerinte pusztán az „ellenzék logikája„, hogy a kormány kihasználja a hatalmi helyzetet a világjárvány kellős közepén. Ennek ellenére a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kikényszerítették a modellváltást. Stumpf ezzel kapcsolatban elmondta, hogy több időre van szüksége, hogy megfelelően tájékozódni tudjon az ügyben.
Stumpf István kifejezte, hogy kockára teszi az életpályáját a modellváltás sikerességéért. Szerinte hiba a kormányzati elképzelésekben ármányt és összeesküvést látni.
Elmondta, hogy a kormány sok lépést tett azért, hogy vonzó legyen a fiatalok számára. Azonban szerinte az ifjú generáció tagjai „mindig radikálisak, liberálisak és kormánykritikusak„.
A kormány ahol tud, ott próbál segíteni a fiatalokon a korábbi kancelláriaminiszter szerint. Ennek ellenére
„lehet, hogy ezt a fiatalok nem fogják akkora kedvezménynek érzékelni, mert fogékonyabbak a divatosabb, kozmopolita témák iránt„.
Stumpf úgy véli, hogy Orbán nagy konfliktusokat vállalt politikai pályája során, és ezekbe bele lehet fáradni. A miniszterelnöknek már kevesebb ideje van a testmozgásra, és
most már támadóból védekezővé avanzsált.
A volt alkotmánybíró szerint Orbánnak „intellektuális igénye„, hogy frissítse saját tudását. Ennek ellenére szerinte a miniszterelnök „genetikailag olyan”, hogy már nem fog rászokni a Facebookon való szörfölésre.
Elmondta, hogy a kormányfő mindig ráérzett arra, hogy milyen az aktuális közhangulat. Szerinte a Fideszen belüli zárt világ az utóbbi időben egyre nyitottabbá kezd válni.
(Telex nyomán)
