Megvan, mennyi ment el valójában védekezésre a gazdaságvédelmi alap 3628 milliárdjából

Fontossági sorrend.

A kormány úton útfélen hangoztatja, hogy már 3628 milliárd forintot elköltött a koronavírus-járvány negatív következményeinek enyhítésére.

Ez az összeg valóban hangzatos, annak ellenére is, hogy a tavaly áprilisban életre hívott Gazdaságvédelmi Alap keretösszege eredetileg 923 milliárd forint lett volna. És még ezzel sem lenne baj, hiszen ha a pandémia miatt kialakult helyzet megköveteli a háromszoros többletköltséget, akkor a kormány igenis fordítson nagyobb összeget az ország talpra állítására.

Csakhogy a több mint három és félezer milliárd forint nagy része olyan támogatásokat tesz ki, melyeknek semmi köze a járvány okozta károk enyhítéséhez.

A hvg.hu összegyűjtötte, mire is vettek ki pénzt az Alapból.

Az összesítésből kiderül, hogy a legtöbb pénzt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kapta, összesen 1038 milliárd

került a tárcához. Ez közel a duplája annak az 563 milliárdnak, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapott, de a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter is majdnem 500 milliárdot oszthatott szét.

A szétosztott összegek közül van, ami valóban a válságkezelésre fordítódott. Ebbe a körbe tartoznak a versenyképesség-növelő támogatások, nagyvállalati beruházási támogatások, Garantiqa Krízis Garanciaprogram, munkahelymegőrző közfeladatok, gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása, élelmiszer-gazdaságot érintő negatív gazdasági hatások enyhítése, önkormányzatok működési támogatása, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap.

Ezekre a beruházásokra összesen 409 milliárdot fizetett ki az Alap, mely csupán a teljes kiosztott összeg 11,3 százaléka.

Ha ezek mellé hozzávesszük azokat a beruházásokat, melyekre elméletileg a válság nélkül is költöttek volna, és most a járvány miatt többet kellett szánni rájuk, akkor az egészségiparral és az egészségügyi intézmények támogatásaival, a határon túli gazdaságfejlesztési programokkal, a turisztikai fejlesztésekkel, a szociális kiadásokkal és az önkormányzatoknak adott egyedi támogatásokkal bővül a kedvezményezettek köre. Ezzel pedig el is értük a 875 milliárdot, mely az Alap 24,1 százalékát teszi ki.

A portál rávilágít arra, hogy a legtöbb támogatás esetében nem részletezik, hogy pontosan mire megy el a kifizetett összeg.

A Gazdaságvédelmi Alapból a legtöbb pénzt kapó Innovációs és Technológiai Minisztérium elsősorban kiemelt közút projektekre, vasúti- és autóbuszos személyszállítás fejlesztésére fordított több milliárdot. Ezek mellett azonban az Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. 20 milliárdot,

Semjén Zsolt vadászati kiállítása 2 milliárdot kapott, kisvasút-fejlesztésre pedig 1,4 milliárd jutott.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium esetében 291 milliárd ment el közelebbről nem részletezett “versenyképesség-növelő támogatásokra”, és közel 90 milliárd a határon túli gazdaságfejlesztési programokra. A minisztérium a saját, valamint a külképviseletek dolgozóinak is rendszeresen adott fizetését is az Alapból.

“Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások” olyanok, mintha egy minisztériumnak adnának pénzt a költségvetésből. A megítélt 494 milliárd forintból 331 milliárd a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter felügyelete alá tartozó cégek támogatásaként lett félretéve.

A három fő támogatotton túl a többi tárca is szépen költekezett.

A miniszterelnökség a Budai Vár felújítását, Paks II tőkemelését és a Bozsik Stadion építését is válságkezelésének alapfeltételeként értelmezte.

Eközben a kiemelt kormányzati magasépítési beruházásoknál megtaláljuk a Nemzeti Atlétikai Központra szánt 192 milliárd forintot, és több mint tíz milliárdért épül majd Mészáros Lőrinc által a tatabányai stadion és ugyanennyit kap a szegedi is.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda által egyszerűen csak turisztikai fejlesztésnek nevezett projektek 177 milliárddal lett megsegítve, ehhez képest elenyésző a Pénzügyminisztérium 88 milliárdja, melyet a nagyvállalati beruházási támogatásokra osztott ki.

Az Emmi kiadási listájában Top10-es tétel a “sportlétesítmény-fejlesztések”, a sportakadémiák támogatása, a Nemzeti Sportközpontok beruházásai, a sportutánpótlás-nevelési támogatás, és a kiemelt sportegyesületek létesítmény-fejlesztései.

A Belügyminisztériumnál 25 milliárdot a büntetés-végrehajtás beruházásaira, másik közel 3 milliárdot a BV-s fizetésekre, 22 milliárdot pedig a kormányzati infokommunikációra költenek.

A Magyar Honvédség a “Magyar Honvédség beruházásai” címszó alatt költ el csaknem 60 milliárdot, ki tudja, mire.

A Gazdaságvédelmi Alap 75,9 százaléka tehát olyan beruházásokra és célokra ment el, melyek a legnagyobb jóindulattal sem tekinthetőek a válságkezelés elengedhetetlen elemeinek.

(hvg.hu nyomán)