Közös győzelemre és közös kormányzásra készülnek.
Az egyesült ellenzék pártelnökei és társelnökei keddi sajtótájékoztatójukon bejelentették közös kormányzásuk hat alapelvét, és aláírták az erről szóló dokumentumot.
A sajtótájékoztatót Barabás Richárd, a Párbeszéd elnökségi tagja moderálta. Elmondta: Az ellenzéki pártok vezetői sorsdöntő lépésre készülnek egy évvel a kormányváltás előtt:
lefektetik a közös kormányzás alapelveit.
„Tíz éve küzdünk egy elnyomó és autoriter rendszer ellen, ám közösen, és közös célért: egy sikeres, felszabadult és szolidáris Magyarország megteremtéséért.” — mondta el.
Ám a kormányváltás önmagában csak egy eszköz, cél azonban nem lehet, mert a cél Magyarország felemelése. Ezután a hat pártelnök a kormányzás alapelveinek legfőbb hat pontjából egyet-egyet mondott el. Barabás hozzátette, hogy mindegyik pont egy-egy sarokköve lesz a későbbi kormányprogramnak.
Elsőként Jakab Péter, a Jobbik elnöke beszélt az önmagával békében élő nemzetről, amelyet építeni fognak.
Elmondta, hogy az elmúlt hónapokban az ellenzéki pártok megalkották, az elnökök pedig jóváhagyták azt a dokumentumot, amely rögzíti a közös kormányzás alapelveit. A pártok vállalják, hogy megteremtik a társadalmi békét, betemetik a társadalmi árkokat és egyesítik a nemzetet. Erre az ellenzéki összefogás a garancia, amely ideológiákon átívelve össze tudott fogni, mert azt kereste, ami közös, és nem azt, ami elválaszt. — fogalmazott.
Az összefogásban elsősorban magyarok ülnek, és csak ezután pártelnökök. Mindenkit a nemzet részének tekintenek és mindenkit képviselni fognak, aki magyarnak vallja magát.
Az ellenzéki összefogás 15 millió magyar kormánya lesz.
Ezután Fekete-Győr András, a Momentum elnöke beszélt a demokratikus jogállamról:
Egy olyan új köztársaságot építenek, amelyben a polgárok ellenőrzik a kormányt, és nem fordítva. Olyan jogállamot, amelyben a hatalom szolgálja a törvényt, nem pedig a törvény a hatalmat — fogalmazott. A demokratikus jogállam része a szabad sajtó, a szabad oktatás és a szabad művészet is. A jövő alakítását az állampolgárokkal közösen képzelik. A Momentum elnöke hozzátette:
véget vetnek az oligarchák hatalmának, leszámolnak a korrupcióval, és egyetlen bűn sem marad büntetlenül.
Harmadikként Schmuck Erzsébet, a Lehet Más a Politika társelnöke beszélt a jövőbe tekintő kormányzásról.
Ez a kormányzás a jelen érdekei mellett figyelembe veszi a jövőt is, a klímaválságot, és annak gyorsulását. Mivel mi vagyunk az utolsó generáció, amelynek a saját kezében van a sorsa, a fenntarthatóság szempontjait kell szem előtt tartani, illetve a klímaváltozás mély okait kezelni. — fogalmazott. Hozzátette: meg kell szüntetni az erőszakos konfliktusokat.
Fellépnek az illegális bevándorlás, az embercsempészet és az emberkereskedelem ellen.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a gondoskodó társadalom alapelvét mutatta be.
Ez a társadalom nem hagyja magára az időseket, betegeket, rászorulókat. Ebben a társadalomban minden gyermek érték, az újraelosztási rendszer pedig igazságos.
Függetlenül attól, hogy ki milyen családba születik, elérhetővé kell tenni számára az ingyenes és jó minőségű oktatást, egészségügyet és kultúrát.
Az ilyen társadalomban a dolgozóknak tisztességes bér jár, a férfiak és nők ugyanazért ugyanannyit kapnak, a nyugdíjasok pedig tisztességes nyugdíjat.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az igazságos társadalom alapelvéről beszélt.
Az ellenzék szerint az igazságos, szolidáris Magyarországhoz hozzátartozik az igazságos gazdaság, ahol a társadalmi fejlődés valódi tudáson alapulhat.
Olyan oktatási rendszer kell, amely szabad, méltányos, és segíti az előrehaladást.
A felemelkedéshez tisztességes versenyre van szükség, és jó minőségű, mindenki számára hozzáférhető szolgáltatásokra. A kormányváltás után bevonnák a felső tízezret és a nagyvállalatokat a közös teherviselésbe.
A magyar bérszínvonalnak meg kell közelítenie a nyugati szintet, emellett meg kell szüntetni az ország kettészakítottságát, nem csak politikailag, de gazdaságilag és társadalmilag is. Ennek érdekében támogatni kell a leszakadó régiókat, a kis- és középvállalkozásokat pedig stratégiai partnernek kell tekinteni.
A munkaügyi törvényeket úgy alakítanák, hogy azok a dolgozókat védjék és erősítsék. a munkavállalói jogokat csorbító szabályokat, a rabszolgatörvényt pedig eltörlik.
Végül Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke beszélt az európai kormányzásról.
Elmondta, hogy Magyarország európai ország. Amikor Szent István a nyugati kereszténységet választotta, akkor európát választotta, éppen ezért az európai magyarságot kell védeni.
Hozzátette, hogy sok vitánk is van az unióval, de ez természetes, hiszen több mint két tucat ország képviselői közt miért ne lennének viták.
„Az unió nem tökéletes, de a történelmi választási lehetőségek közül Magyarország számára a legjobb, legfontosabb maradni Európában. Nem másodrendű polgárként, hanem hasonlóképp élni itt, mint tőlünk nyugatabbra.” — fogalmazott, hozzátéve, hogy hazafias, európai kormányt szeretnének.
Ezek után a társelnökök aláírták a közös kormányzás alapelveinek dokumentumát.
A teljes videót itt tudod megnézni:
.
