Nemzetpolitikai filozófiákról beszélt a miniszterelnök-helyettes.
Gyurcsány Ferenc porig rombolta a nemzetpolitikát, ezért nem tatarozni kellett, vagy ráépíteni a nemzetpolitika építményére, hanem először eltakarítani a romokat és utána tudtuk felépíteni nemzetpolitikai filozófiánkat – mondta Semjén Zsolt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
„A 2004. december 5-i, külhoni magyarok állampolgárságáról szóló szavazáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként manifeszt nemzetárulásként képes volt a saját nemzete ellen kampányolni, amellyel egyfajta „lelki Trianont” okozott a külhoni magyarságban.” — mondta a Kossuth Rádióban Semjén.
Hozzátette: természetes volt, hogy a Fidesz kormányra kerülésekor a legelső meghozott törvény a külhoni magyarok állampolgárságának megadása volt.
Semjén szerint Gyurcsány Ferencben olyan mély ellenszenv, illetve hungarofóbia van a nemzet ügyeivel és a külhoni magyarsággal szemben, hogy a „saját politikai racionalitása ellenére megtagadta a külhoni magyaroktól az állampolgárságot”.
„Az én álláspontom azonban már akkor is az volt, hogy a külhoni magyarok nem kvázi-magyarok, ebből kifolyólag nem kvázi-állampolgárság jár, hanem teljes jogú állampolgárság.” — fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes. Úgy folytatta:
A magyar állam fennmaradásának értelme és végső célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, de ehhez a nemzet minden részének fenn kell maradnia: az anyaországi magyarságnak, a Kárpát-medencei magyarságnak és a diaszpóra magyarságának.
Semjén szerint a kormány minden szervének előírták, hogy ezt kötelesek szem előtt tartani és megvalósítani.
A kormány külhoni támogatás-politikája négy elemen nyugszik, mondta: az első az identitás megerősítése, a második a gazdaság támogatása, a harmadik az etnikai alapú magyar pártok támogatása, a negyedik pedig a honosítás, az asszimiláció megállítása.
Semjén szerint a ma Trianonra adható reális válasz is, több mint 1 millió szász ezer honfitársunk vált nemzettársunkká és polgártársunkká.
