Financial Times: Kizárnák Magyarországot és Lengyelországot a helyreállítási alapból a vétó miatt

Teljesen jogszerű lenne.

Az úgynevezett “nukleáris opció”-val kerülné meg a magyar és a lengyel vétót az Európai Bizottság a hetek óta tartó uniós politikai patthelyzetben.

A Financial Times egy magas rangú uniós tisztségviselőre hivatkozva azt állítja:

Brüsszel fontolgatja, hogy Magyarország és Lengyelország kihagyásával állítja fel a 750 milliárd eurós, a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését célzó helyreállítási alapot.

A lap szerint jogilag lehetséges, ha a két ország nem vonja vissza vétóját.

A cikkben azt írják, hogy a „politikai nukleáris opcióról” már nyíltan beszélnek Brüsszelben, ezzel is növelve a nyomást a két érintett kormányon a december 10-11-i EU-csúcs előtt: ha nem állnak el a vétótól, akkor komoly pénzektől esnek el.

A csúcson az uniós vezetők és Angela Merkel német kancellár arról próbálják majd meggyőzni Orbán Viktor kormányfőt, hogy nyakasságával Magyarországnak árt a legtöbbet, írja az Financial Times.

A hét elején Angela Merkel azt mondta:

“A júliusi EU-csúcs eredményeinek összehangolása körülbelül olyan nehéz, mint a kör négyszögesítése.”

A kancellár jó kompromisszumnak tartja a jogállamisági mechanizmust, de a jelenlegi patthelyzet miatt egy B-tervre is szksége van az uniónak abban az esetben, ha a magyar és a lengyel kormány nem áll el a vétótól.

Brüsszel tehát engedményeket vár el Budapesttől és Varsótól a megállapodásért cserébe. Ha a magyar és a lengyel kormány nem enged, életbe léphet a B-terv:

Brüsszel e nélkül a két ország nélkül állítaná fel a 750 milliárd eurós, a koronavírus-válság okozta gazdasági károk enyhítését célzó helyreállítási alapot. Tehát mindkét ország eurómilliárdoktól esne el vétó miatt.

Erre az opcióra erősített rá ma Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője is, amikor azt mondta: az alapot 25 tagország együttműködésével – tehát Lengyelország és Magyarország kihagyásával – is létre lehet hozni.