Ez az, amit Varga Judit korábban „politikai hisztinek” nevezett.
A nőkkel szembeni erőszak ellen javasol kötelező jogi lépéseket az Európai Bizottság a csütörtökön nyilvánosságra hozott Nemi Egyenlőségi Stratégiájában.
Ezzel gyakorlatilag megkerülné azoknak a tagállamoknak – közöttük Magyarországnak is – az ellenkezését, amelyek nem hajlandóak ratifikálni az Európa Tanács egyezményét a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról.
„Még mindig az a legfőbb célunk, hogy az összes uniós tagállam ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. De a most javasolt uniós jogi szabályozás a nemzetközi egyezménnyel azonos védelmet biztosítana az erőszak áldozataivá vált nők számára”
– nyilatkozta Helena Dailli egyenlőségért felelős uniós biztos az Index/Eurológus kérdésére a javaslatcsomagot bemutató sajtótájékoztatón.
Az uniós statisztikák szerint az európai nők 33 százaléka válik fizikai vagy sze×uális erőszak áldozatává, és 55 százalékukat zaklatják sze×uálisan.
„Míg erőszak fenyegeti, addig senki nem lehet szabad” – magyarázta az értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos, Věra Jourová, miért tartja az Európai Bizottság fontosnak, hogy az uniós jogban is megjelenjen a nőkkel szembeni és a családon belüli erőszak elleni küzdelem.
A nemzetközi egyezményeket a részes államok először aláírják, majd a rendelkezéseket a nemzeti jogba átültetve ratifikálják.
Az Isztambuli Egyezményt azonban Magyarország, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Lettország és Litvánia nem hajlandó ratifikálni, pedig például az elmúlt három hónapban az Európai Parlament kétszer is felszólította őket erre.
