Mint azt Orbán Viktor kétszer is beharangozta, következő „nemzeti konzultációjának” keretében öt kérdésben kéri ki a polgárok véleményét. Az újabb felesleges és méregdrága akciót a 444.hu cincálta szét.
Az egyik kérdés nagyjából úgy szól majd, hogy akarjuk-e, hogy a Magyarországra érkezőket fogva tartsák addig, amíg el nem dől, hogy megkaphatják-e a menekültstátust.
Ez a kérdés magyar szempontból azonban már már eldőlt, miután a parlament kedden megszavazta azokat a törvényeket, amelyek alapján március 19-től minden menekültkérelemmel jelentkező, vagy illegálisan Magyarországra belépő embert a szerb határon felállított úgynevezett tranzitzónába zárják, amíg jogerős ítélet nem születik az ügyükben. Erről tehát teljesen fölösleges vitát nyitni.
Másrészt viszont a törvény, különösen az a része, amely a gyerekek bezárását is megengedné, szembe megy az uniós joggal, tehát újabb kötelezettségszegési eljárás várható – vagyis a nép fizethet majd a Fidesz helyett.
A következő kérdések a kormány Brüsszellel vívott háborújának pszichózisában születnek meg. Ilyen lesz mindenekelőtt a rezsi megvédése. A kormány itt egy olyan bizottsági tervezet ellen harcol, ami arról szól, hogy 2023-tól a lakossági áram árát 52 százalékban befolyásoló tételt ne lehessen törvényekkel szabályozni, hanem a piaci ár döntsön.
Csendben jegyeznénk meg:
Magyarországon 2016-ban drágább volt a hatósági áras, most védeni kívánt rezsi, mint a piaci ár, ami felé az EU közelíteni akarna.
A kormány a magyar adók védelmében is konzultálna, azt sugallva, hogy Brüsszel adóemelést akar kikényszeríteni Magyarországon. Ilyen brüsszeli javaslat azonban nem létezik.
Ugyanilyen felesleges a nemzeti konzultáció azon kérdése is, ami a „munkahelyvédelmi támogatások” brüsszeli fenyegetésével szemben védene. EZ EU-javaslatban valójában szó sincs a támogatások elvételéről, másrészt, ha elfogadják, ez sem lesz kötelező Magyarország számára.
„Talán a napi 3 milliárd forint körüli EU-s támogatásoktól akarják megvédeni” – jegyezte meg erről epésen egy brüsszeli tisztségviselő,
arra utalva, utalva az EU-s támogatásokra, amikből akár munkahelyeket is teremthetne a kormány, ha nagyon akarna.
A konzultáció ötödik kérdése a külföldi támogatásokat is élvező civil szervezetek megbélyegzéséről szólna. Hogy ennek mi lesz a módja, az még bizonytalan.
Tanulság: a magyar kormány a „nem leszünk gyarmat” kampánytól a mostani konzultációs kérdésekig rendszeresen hergeli a lakosságot az EU ellen, a legtöbbször hazugságokra alapozva.
Az Európai Bizottság igyekszik kerülni a nyílt konfrontációt a tagállamokkal, ha egy tagállamból nekimennek, ezért is ideális ellenség a magyar kormány számára: bármit mondhatnak róla, úgyse érti senki, és úgyse beszél vissza – összegez a 444.
